Legszebb Tévedés {Befejezett}

#2

Már egy hónap eltelt, hogy ezek 4-en a Starbuck's-ot választották törzshelyüknek. Tracey teljesen oda van a fiúkért velem ellentétben. Utálom őket főleg a szőkét, amelyik bele olvasott a telefonomba. A többiekről nem tudok, semmit nem is akarok így is elég nagy baj, hogy itt vannak... Lottie születésnapja is közeledik és One Direction koncert jegyet kért azt sem tudom, hogyan fogom összeszedni rá a pénzt tökéletes 18. születésnapot akarok neki, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy sikerülni fog. Túlórát vállaltam anya is túlórázik a kórházban. De még mindig kevés Cody segít, amiben tud, de én nem engedem, hogy bármit is adjon pénzügyileg, hiszen neki is ott van anyuja Ellen és az öccse Tyler. A kávézóba egyszer csak betéved anya Lottie és persze a kis Chiara.

- Sziasztok. – léptem a bejárati ajtóhoz.

- Szia, figyelj Chiara-nak nincs, felügyelete tudnál rá vigyázni?

- Anya dolgozok, amint látod. Lottie-nak mi dolga lenne?

- Velem jön vásárolni.

- Jó, de csak 1 óra.

- Rendben imádlak kicsim.

- Én is. – felkaptam a 4 éves húgomat és a pulthoz siettem vele felültettem a bárszékre és folytattam a munkám. Mikor a 4 fiúnak vittem a kávéjukat a cukrot elfelejtettem, mint mindig Chiara megfogta és utánam hozta. És oda nyújtotta a hosszú göndör hajú fiúnak.

- Köszönöm. – mosolygott rá. Chiara mögém állt. – Nagyon aranyos. – nézett rám.

- Köszi. – mosolyogtam rá.

- Mennyi idős? – kérdezi a szőkeség.

- 4 éves. – válaszoltam lekezelően. A szőkeség pedig csak összehúzta szemeit.

- Oh, de udvariatlan vagyok. Harry vagyok. – mutatkozott be. - A sármosság nagy mestere Liam, a szakállas Louis és a szőke ciklon Niall. És nekünk kikhez van szerencsénk? – nézett a mögöttem álló Chiara-ra.

- Én Eleanor vagyok ő pedig Chiara. – vettem fel. – De, ha most, megbocsájtotok, mi most megyünk is. – léptem el tőlük. Chiara csak hátra lesegetett és integet. Tündéri kishúgom van, annyi szent mindenkit elbűvöl. Lehet, hogy Cody-t is ezzel fogtam meg. Ahhoz képest elég jól bírja mellettem. A gondolatmenetemből a szőkeség zökkentett ki.

- Héj, Eleanor. – jött oda a szőke ciklon. Elsétáltam mellőle. – Héj várj már. – kapta el csuklóm.

- Eressz! Niall eressz el! Megütlek! – emeltem fel a szabad kezem.

- Mi a fasz bajod van? – kérdezi felhúzott szemöldökkel.

- Semmi.

- Még mindig a múltkori miatt haragszol?

- Eltaláltad még egy bocsánat elfér mellette.

- Jó bocsánat.

- Nem tűnt valami őszintének. – sétáltam el mellette.

- Héj várj már!

- Niall hagyjál már. Nem érek rá ilyenekre.

- De most rá fogsz. – csókolt meg.

- Te hülye vagy?! – kevertem le neki egy hatalmasat. Aztán Cody is megérkezett. Leütötte Niall-t mire neki megeredt az orra vére.

- Ha még egyszer meg mered, ezt csinálni nagyobbat kapsz, azt garantálom.

- Cody most már elég! – álltam elé. – Vidd Chiara-t mindjárt megyek én is. – Cody megfogta Chiara-t elment vele az autóhoz. Én pedig hoztam az elsősegélyes dobozt, elláttam Niall sebeit, de minek?

- Köszönöm. – állt fel. Én csak bólintottam egyet majd ott hagytam. Beszálltam az autóba remegett mindenem hátra néztem a kis hercegnőre.

- Minden rendben? – mosolyogtam rá, mintha semmi nem történt volna.

- Igen, de ki volt ez a csúnya bácsi?

- Ő egy beképzelt nagyképű srác. – erre már nem szólt semmit csak kibámult az ablakon. Követtem a példáját.

- Holnap nem dolgozom, ha gondolod, ott aludhatsz nálunk. – simította végig a karomat.

- Nem fogok zavarni?

- Nem, dehogy. – puszilta meg a kezem.

- Jó, de előtte hozzánk megyünk.

- Mindenképp.

- Oké. – mosolyogtam rá. Kiszálltunk én összepakoltam a cuccaimat és már úton is voltunk.

- Ne haragudj.

- Cody nem a te hibád én voltam az idióta.

- Kicsim védtelen voltál szerencse, hogy nem csinált mást veled. – markolta a kormányt.

- Héj nyugi. – tettem a kezemet a karjára. – Még itt vagyok éppen egészségesen, sértetlenül.

- Még szerencse. – mosolyodott el. – Ha bármit csinált volna veled...

- De nem csinált semmit.

- El én nagyon szeretlek az életemnél is jobban és nem akarlak elveszíteni. – szállt ki az autóból.

Kiszálltam oda mentem Cody-hoz megcsókoltam viszonozta, majd utána bementünk idegesen felsétált a szobájába én utána mentem ledobtam a cuccom a szoba egyik sarkába. Cody oda jött hozzám átfogta a derekam és megcsókolt. 

Lefekvéskor:

- Mi lenne, ha összeköltöznénk szerelmem? – puszilt arcon.

- Hát nem is tudom, hogyan meg miből?

- Megoldjuk. – húzta a combomat az övére. – De ez még a jövő zenéje kincsem. – csókolt meg. Pár percen belül a mellkasán szuszogtam...