Legszebb Tévedés {Befejezett}

#6

Másnap reggel végre normálisan kialudtam magam és igen voltam olyan szemét, hogy felébresszem Cody-t. De csak ilyen szolidan.

- Jó reggelt Manó.

- Neked is Kincsem. – törölgette a szemeit.

- Hogy aludtál? – kérdeztem a mellkasára dőlve szív dobbanásait hallgatva.

- Most, hogy itt voltál mellettem sokkal nyugodtabban. – puszilt bele a hajamba.

- Örülök neki.

- Én is Kicsim.

- Ma mindenképp költözünk ugye?

- Persze, de hogy-hogy ilyen gyorsan akarsz? Hiszen múltkor alig akartál elmenni London-ból.

- Hát meggondoltam magam. Na, de azt hittem örülsz neki, hogy ilyen hamar meggondoltam magam.

- Én örülök neki nagyon csak furcsálltam tőled, hiszen te alaposan átszoktad gondolni a terveket.

- Át is gondoltam alaposan.

- Oké. – vont vállat. Felkeltem az ágyból megnézni időjárást.

- Édesem. – szóltam az ablakból.

- Mondjad Kicsim.

- Azt hiszem, hogy van egy bökkenő, sőt nem is kicsi.

- Még pedig?

- Esik.

- Tessék?

- Hát Szívem ez az Egyesült- Királyság itt szinte minden nap esik.

- Jó, de tegnap még nem esett

- Hát tudom. De öltözzünk és menjünk. – letérdeltem a táskám elé kutatni kezdtem még egy pulcsi után aztán rá jöttem, hogy nem hoztam magammal. - Nyúfkó tudsz adni egy pulcsit? – másztam fel az ágyra majd rá ültem a csípőjére.

- Hmmm. Mit kapok cserébe? – csókolt meg majd játékosan bele harapott az alsó ajkamba.

- Nem is tudom. – cirógattam a haját. Majd megcsókoltam. Mire ő erősen bele markolt a fenekembe. Én pedig bele nyögtem a szájába.

- Szeretem, mikor ezt csinálod. – én csak bele mosolyogtam a csókunkba.

- Igen, de mit? – szakadtam el.

- Mikor ilyen kis ártatlan, de mégis olyan szexi vagy. – nyalta meg a ajkait.

- És mikor rossz vagyok?

- Azt imádom. – húzott le egy csókra. Nyelve bejutást kért, amit hamar megkapott nyelvünk vad táncba kezdet, de a levegőhiány miatt hamar elszakadtunk egymástól.

- Szóval szereted, ha rossz vagyok? – kérdeztem a vágytól csillogó szemekkel.

- Nagyon is. – simogatta a csípőmet majd a keze felfedező útra indult.

- Oké akkor izgassuk fel egy kicsit a fantáziád. – vettem le róla a pólóját és kikötöttem az ágytáblájához kezeit.

- Ez eddig tetszik. – kapott volna ajkaimhoz, de elhúzódtam tőle. – Te kis szutyok. Meglásd majd, ha az én játékom jön nem lesz kegyelem. – megforgattam szemeim mire lágy puszikkal hintettem be mindenhol bokszeréhez érve nem habozva lerántottam róla és elém tárult éledező férfiassága. Elmosolyodtam és gondoltam magamba, hogy egy kicsit kínozzuk meg Cody-t.

- Na, mi lesz? – kérdezte türelmetlenül.

- Semmi. – kacsintottam rá. – Kössünk kompromisszumot. – ágaskodtam feléje.

- Mi? Miért? – értetlenkedett.

- Ha kibírod az utat ilyen állapotban. – mutattam a mereven álló farkára. – Akkor a mai naptól fogva a holnapi napig azt kérsz tőlem, amit csak akarsz. De hanem sikerül és inkább azt választod, hogy most feküdjek, le veled akkor 1 hónapig megvonom tőled a szexet és még önmagadhoz sem nyúlhatsz. Na, áll az alku?

- Baba tudod, hogy én, imádlak, de ezt te is tudod, hogy ez nem fog menni. Egyedül. – kacsintott rám.

- Áh, szóval azt kéred, hogy én is menjek el veled így felizgulva?

- Igen, de jó lenne, ha eloldoznál végre. – oda nyúltam a pólójához, hogy eloldozzam mire hirtelen én lettem alul. – Meg vagy Hercegnő. – támaszkodott fölém. – Tök mindegy, hogy tettel vagy szóval izgatlak fel, mert tudom, hogy te már egy szavamtól is felizgulsz. – suttogta a fülembe. Na, jó igaza van, már ennyitől is felizgulok, hogy a fülembe suttog.

- Oké, elmegyek veled így. – csúsztam ki alóla, mire ő fenéken csapott. Én mit sem törődve vele a szekrényéhez léptem.

- Kiveszem ez a szürkét, ha nem haragszol meg.- mutattam rá.

- Felőlem, de ha már ott vagy Cica, akkor nekem is adsz ki ruhát?

- Aha.

👑👑👑

Oda fele házhoz Cody megszólal.

- Ha most nem lenne tele a hátsó ülés itt és most megdugnálak.

- Valaki nagyon kanos.

- Valaki meg nagyon nedves. – tette kezét a combomra mosolyogva.

- Haha. – ő csak rám kacsintott. 

Az utolsó 10 percben már nem bírtunk magunkkal legalábbis Cody nem nagyon. A keze a combomon egyre feljebb és feljebb csúszott. Most már tényleg alig vártam, hogy oda érjünk. Be sem tettem a lábam a küszöbön, de Cody már felkapott és bevitt az egyik szobába. Levette a ruháim mire én elkezdtem az övét. Lassan elkezdte csókolni a nyakam majd egy két helyen szívni.

- Most már mindenki tudni fogja, hogy az enyém vagy senki másé. – tanulmányozta a művét.

- Eddig is a tiéd voltam. – mondtam ártatlanul. Majd lehúztam magamhoz egy csókra. Cody felkelt és elővet egy zacskót a farmer zsebéből. Felhúztam majd vissza jött hozzám. Csuklóimat az egyik kezével összefogta a fejem felett másikkal pedig ujjait mozgatta bennem. Mikor látta már, hogy közeledek a csúcshoz kihúzta belőlem és helyette magát vágta belém.

- Szeretlek, Eleanor. – mondta fokozatosan gyorsítva.

- Én is téged Cody. – csókoltam meg. A szobában érezni lehetett a fület, levegőt, de minket ez egy cseppet sem zavart Cody mohón falta ajkaim. És most jöttem rá, hogy nekem ő az igazi vele akarom leélni hátra levő életemet. Igen 2 év kellett ahhoz, hogy erre rá ébredjek. Szeretem Cody Russel-t! Lassacskán lecsillapodtunk majd Cody forró testével mellém simult majd átkarolt és úgy aludtunk. Délután behoztuk még a cuccokat. Nagyba ülünk a kanapén mikor halljuk a egy-két sikítást és a fényképezőgépek kattogását. Kinéztem az ablakon és láttam, hogy egy magas férfi, akit egy csomó lány és paparazzi követ egyből levágtam ki az. Harry nyilván valóan az anyukája itt lakik ebbe az utcában és mi csoda véletlen pont szembe velünk. Elléptem az ablaktól sokkos állapotban.

- Na, Kicsim kik azok? – kérdezte velem szemben állva.

- Ha...Harry. – dadogtam.

- Ilyen nincs. – nézett ki az ablakon.

- Ne haragudj nem tudtam, hogy ebben az utcában lakik az anyukája.

- Semmi baj. – fogtam a kezem közé az arcát és egy lágy puszit nyomtam puha ajkaira. – Addig ameddig Harry van csak itt addig nincs gáz.

- Niall volna kedves nyilatkozni. Niall! – felkaptam a fejem erre a névre. Hát ilyen nincs...