Királyi Krónikák 1.

6.

A tegnap esti hivatalos vacsora hálistennek botránymentes volt. Ez nagyon megnyugtatott, hiszen ott volt Sebastian és Helena is és a sajtó veszekedésre számított tőlük. De mivel mindketten már túlléptek a másikon /szó szerint/, így csak köszöntek egymásnak, és Helena sem kapott vérszemet attól, hogy Sebastiannak új barátnője van.
Az igazat bevallva miattuk jobban izgultam, mint saját magunk miatt, pedig a figyelem középpontjában mi voltunk Scott-tal.
Amkor még nem léptünk be az ajtón, hanem vártuk, hogy apa felkonferáljon minket, nagyon izgultunk, de egymás kezét megfogva beléptünk és elkápráztattunk mindenkit. Részleteket is elárultunk az esküvőről, amit ha jól hiszem, holnao le is fog közölni pár újság, így nem lövöm le a poént.
Alexandráékat is meg akarták interjúvolni, de ők finoman elirányították a riportereket az este fénypontjához, a jegyespárhoz. Nem mintha kérdésekre akartam volna válaszolni, de egyet lenyomtam, és túléltem, nem haltam bele. :)
Ma a pihenésé a főszerep, és holnap, azaz hétfőn indulunk Scott-tal Hollandiába, hogy az ő családjával is eltölthessünk pár hetet. Természetesen nem sak lazítani fogunk, remek programokat szervezett nekem apa és a tanácsadói, így nem fogok unatkozni ottlétünk 2 hete alatt.
Scott szülei elég híresek, az apja a holland kormányzó, édesanyja pedig a köztársasági elnök. Scotton kívül 2 gyermekük van, Selly, aki jogot hallgat az egyetemen, 21 éves, Timothy pedig 6 éves, és idén kezdi az iskolát. Még nem találkoztam velük, csak a szülőkkel, de nagyon kedvesek Scott elmondása alapján.
Épp lezuhanyoztam, amikor megrezzent a telefonom:

Erik: Gratulálok az eljegyzésedhez 😀👸 Gyönyörű menyasszony leszel, hidd el, irtó aranyosak vagytok együtt😇

Haley: Köszönöm kedves üzenetedet, drága Erik 😚 Nagyon remélem, de még nagyon korainak érzem ezt az egész felhajtást. Másfél hónapja ismertettek meg vele, és már egyből eljegyzés?!😬 Az egészet nem ilyennek képzeltem, ez spontán és egyszerű módon történt; letérdelt és megkérte  a kezem. Nem mertem nemet mondani, mert anyuék annyira boldogok, hogy ilyen jól kijövünk.😟

Erik: Miért nem vallod be nekik az igazat, hogy nem szereted? :/

Haley: Mert egy királynőnek mindig a népért kell cselekednie, és nem a saját érzései által👸

Erik: Hajlandó leszel feláldozni a saját boldogságodat csak azért, hogy az emberek és a családod örüljön?😮 Nem ilyennek ismertelek meg😢 Kiálltál magadért, és harcoltál azért, ami a célod volt...

Haley: Erik, azóta az idők változtak, és nekem most már a  jövendő népemre is gondolnom kell. Ha ők Scott-ot akarják, hogy hozzá menjek feleségül, nem szerelemből és szívesen, de megteszem, és erről még Te sem tudsz lebeszélni, hiába próbálkozol, ne fáradj, kérlek!

Erik: Tehát én azért is nem voltam opció, mert a nép nem szeret?

Haley: Igen, nekik már bocsi, de nem ilyen hétköznapi emberek kellenek. Benned csak azt látják, aki minden piszkos titkot ki akar deríteni rólunk, be akarja mocskolni a családunkat.

Erik: Ha eleve ez a véleményed az újságírókról, akkor miért, mond miért töltöttél velem 2 napot, és miért csókoltál meg? Miért?!

Haley:  Beláttam, hogy hiba volt, nem is kicsi, hanem óriási. De nekem a veled való barátságom erősebb a Scott-tal való kapcsolatommal, így én téged nagyon tisztellek és kedvellek. Bocsáss meg, ha megbántottalak..

Erik: .. de a nép akarta így.. Haley én hiszek neked, vagyis hinni akarok, de nem megy. Az előbb írtad, hogy elítéled a munkámat, foglalkozásomat, totálisan lenézel ezáltal engem. Van egy mondás, miszerint ahogy lesz egy kapcsolatunk, azáltal elveszítünk 2 barátot. Haley, az egyik megvolt, vajon ki lesz a másik?
Azt hittem, Te más vagy, de mégsem..
Sok sikert és légy boldog!

Haley: Nem így értettem, kiforgatod a szavaimat.

Haley: Erik, kérlek, válaszolj!

Haley: Kérlek..😳

És ennyi volt, Erik kilépett az életemből. Nagyon szomorú vagyok ez miatt, de tudom, hogy én rontottam el az egészet..
Gondoataimat ajtókopogás zavarta meg, s belépet Scott.
- Készen állsz? Mindjárt indulunk - mosolygott kedvesen, és odalépve hozzám csókot nyomott az arcomra.

- Még kell egy pár perc, kicsit szét vagyok csúszva - mondtam, és valóban így is éreztem.

- Annyit várunk, amennyit szeretnél

- Rendben. Megtennéd, hogy egy kicsit magamra hagysz? 15 perc múlva találkozunk lent, jó? - kértem meg jövendőbelimet, aki szót fogadott, és maga után becsukta az ajtót.

Amint kiléptem a szobaajtón, eldöntöttem, hogy az ajtó becsukásával lezárom az Erik - szálat és csak is arra fogok törekedni az elkövetkezendő hónapokban, hogy valamilyen úton - módon szerelmet tápláljak igazából is Scott felé.
Anyáék kikísértek a repülőtérre, ahonnan ők Tokió, mi pedig Amszterdam felé vettük az irányt. Ők pihenni utaztak, engem pedig a pihenés mellett a kötelesség éltet, és az új dolgok iránti érdeklődesem.