|BEFEJEZETT| -GAARA FANFICTION- Esküvő és egyéb giccses dolgok

13. fejezet

A kórházba beérve, az egyik ápolónő odasietett hozzájuk egy tolókocsival.

Kankuro beleültette Kiyot, miközben a nővér kérdéseket tett fel.

- Mennyi idő telt el a fájások között?

- Nem tudjuk! – kiáltotta idegesen Honomi. – Kérem, csináljanak már valamit!

A nővér eltolta a várandósnőt egy szobába, nyomában a három homokival.

De mivel a szobába csak Honomi mehetett be, idegesen ültek le a székekre.

Az alacsony nő, felsegítette az anyát a székből és az ágyra fektette.

Kiyo fájdalmasan felordított, majd ismét.

- Harminc másodperc – mondta az ápoló kollégájának, aki időközben bejött hozzájuk. – Ma fog megszületni a baba!

- Értesítem az Inukagét! – szalad ki a másik.

Honomi megszorította anyja kezét és tanácsokkal látta el, hogy mit csináljon.

- Lélegezz. Ki, be, ki be... Csináljuk együtt...

- A rohadt életbe, ez nagyon fáj! – ordította anyja. – Azt gondoltam, hogy már hozzászoktam utánatok, de rohadtul nem! Hol az idióta apád? HOL AZ ISTENBEN VAN?

- Már úton van ide, nyugodj meg kérlek – mondta neki lánya, mire kicsapódott az ajtó és apja rontott be, eltolva lányát és leült felesége mellé.

- Kedvesem, Kiyo... Jön a baba?

- SZEDJÉTEK MÁR KI BELŐLEM EZT A VALAMIT! – üvöltötte a nő.

Honomi úgy gondolta, hogy innentől átadja a stafétát apjának, ezért kiment a kint várakozó testvéreihez és a három homokihoz.

- Mi a helyzet odabent? – kérdezte Hanki feszülten.

- Anya megint idegbeteg – mondta megvonva vállait. – Ez egy hosszú menet lesz. Szerintem anya meg is öli apát, még mielőtt megszületne a kishúgúnk. Úgyhogy így a távolból is vegyünk búcsút tőle.

- Legalább most ne viccelődj! – ripakodott rá Nana.

Idegesen járkáltak fel-alá, várva, hogy végre kapjanak valami hírt.

Bentről ordibálások és sikítozások szűrődtek ki, mitől Gaara gyakran összerázkódott.

Honomi leült mellé és megszorította a kezét, amit a fiú meglepetten reagált le.

- Nyugodj meg – simította meg hüvelykujjával a fiú kézfejét. – Minden rendben lesz. Hogy fogsz reagálni, ha a te gyereked születik meg? Azt még látni is fogod...

- Te jó ég – sápadt el a gondolatra Gaara.

- Hidd el, az egy szép pillanat lesz, amikor megszületik a kis hasonmás és akkor a kezedbe fogod, és annyira boldog leszel, mint eddigi életedben soha – hadarta a lány lelkesen. – És belátod, hogy az a kilenc hónapnyi szenvedés totál megérte.

- Igen, ez talán tényleg jól hangzik – mosolyodott el a fiú szégyenlősen.

- Minden vele töltött pillanat csodálatos lesz – mosolyodott el a lány is, a kezüket nézve, vörös arccal. – Én már várom, hogy gyerekem legyen. A kis apró lábai meg kezecskéi...

Amikor rájött, hogy mit mondott, megszakította a kézfogást és szája elé tette kezét.

- Te jó ég, itt fecsegek ilyen bolondságokról.