11. fejezet

1K 68 8
                                    


- Miről akarsz beszélni? – kérdezte a lány, ölébe téve kezeit. – Hallgatlak.

Gaara leült Temari ágyára és keresztbe tette lábait, hogy kényelmesen üljön.

Nyugodt viselkedése ellenére, Honomi érezte, hogy a fiú zavarban van.

- Igen? – türelmetlenkedett a lány.

- Először is, gondolom már nagyon éhes vagy... - Honomi megdöbbent. – Temari majd miután befejeztük a beszélgetést, behozza neked a vacsorádat.

Honomi bólintott, majd összehúzta szemöldökeit.

„Miért nem tér azonnal a tárgyra? Csak azért mondta most ezt el, hogy húzza az időt. Miért csinálja ezt? Essünk túl rajta! Gyerünk már!"

- Az apád... Küldött nekem egy levelet az esküvői meghívó mellé... Azt kérte benne, hogy... - itt megállt. Alaposan átgondolta már, hogy elmondja-e vagy se. Végül úgy döntött, hogy nem titkolózik tovább. Túl fontos volt neki a lány és tudni akarta a válaszát. – kérjem meg az egyik lánya kezét.

- Hogy tessék? – döbbent le Honomi. – Melyiket? Az öt közül...

„Engem? Nem, nem engem. Most csak azért beszél nekem erről, mert nem az én kezemet kell megkérnie. De ő hibázott és az egyik nővérem vagy húgom helyett, engem kedvelt meg... Biztos ez történt..."

- A harmadikat – ejtette ki a száján a nem várt választ.

Honomi körül megfordult a világ. Meg kellett kapaszkodnia az asztal sarkában, fel ne boruljon.

- Hogy... tessék? Hogy mondtad?

- Meg kell kérnem a kezedet. Az apád azt mondta, hogy nem erőlteti. Döntsük el magunk, hogy mit szeretnénk, ő elfogadja.

- Az a vénember! – ordította a lány, miközben belebokszolt az asztalába, ami hangos reccsenéssel repedt meg középen. – Ekkora egy idióta, vénembert, mint ő! Nem hiszem el!

- Honomi... - szólt közbe a Kazekage. – Erről akartam veled beszélni. Szeretnél hozzám jönni?

Honomi tátott szájjal nézett a fiú szemeibe. Nem tudta, mit mondom.

- Én...

- Nem kell azonnal válaszolnod! – állt fel Gaara. – Kérlek, gondold át. Ugyanúgy, mint édesapád, én is elfogadom a döntésedet.

- Te... mit szeretnél? – kérdezte Honomi.

Gaara kutakodón a szemébe nézett, hátha át lát a lányon.

- Nem szeretném, hogy a válaszom befolyásolja a te döntésedet...

- Tehát, te szeretnéd?

Gaara nem válaszolt, csak sarkon fordult és kiment a szobából.

Utána azonnal Temari lépett be mosolyogva, kezében két tányérral, ami tele volt finom ételekkel.

- Vacsora! – tette le az asztalra a tányért. – Végeztél a munkával? Egyél, fürödj le, aztán pihenj! ... Honomi?

A lány a gondolataiba veszett.

„Most... Megkérte a kezemet? Hogy... én legyek a felesége? Éljek vele? Esetleg közös gyermekek? De miért akarja azt apa, hogy egybekeljünk? Miért? Miért én?"

- Honomi – mondta aggódva Temari. – Kérlek, reagálj valamit! Elmondta az öcsém az eljegyzést? Kérlek, mondj már valamit!

- Temari... - motyogta a lány. Az említett letérdelt a lány elé és megragadta a kezét. – Mi... Gaara...

|BEFEJEZETT| -GAARA FANFICTION- Esküvő és egyéb giccses dolgokOnde histórias criam vida. Descubra agora