26. fejezet

912 55 0
                                    



Teltek, múltak az évek, amikor Shinki már tíz éves múlt és megkapta a genin címet.

Büszkén mutatta meg anyjának a fejpántját.

- Büszke vagyok rád, kicsim – ölelte meg az asszony a fiát, majd megcsókolta a feje búbját. – Kikkel osztottak be egy csapatba?

- Képzeld! Araya és Yodo! A csapatkapitányunk meg Kankuro lett! El tudod ezt hinni?

- Ez remek! Apádnak mutattad már a fejpántod? – kérdezte kedvesen Honomi.

- Nem, még nem. Elfoglalt, nem akarom zavarni.

- Te sose zavarod! – tette szigorúan csípőjére kezeit a nő.

Sok minden történt azóta.

Gyanúja beigazodott, mivel Kuro és Meiko szakítottak, közvetlen az ő esküvőjük után.

Temari és Shikamaru viszont egybekelt és megszületett a fiúk, Shikadai.

Naruto és Hinata már két gyermekkel büszkélkedhettek, mivel Boruto után megszületett Himawari, aki tündéri kislány volt.

Egyedül Kankuro maradt egyedül, de elmondása szerint, nem bánta. Így több időt tudott szánni unokaöccseire.

Boldogan élték kis életüket, és bár akadtak gondok, hamar megoldották és túltették magukat rajta.

Gyakran jártak látogatóba Honomi családjához.

Édesapja már letette a Kage címet és Yuna hivatalosan is átvette tőle a kalapot és az irodát.

- Igaz az, hogy holnap elmegyünk Hirasakuréba? – kérdezte hirtelen Shinki.

- Ó, igen. Nagyapádnak születésnapja lesz, így azt megyünk megünnepelni. Ott lesz mindenki.

Este aztán, amikor Gaara hazaért, fia azonnal megmutatta neki fejpántját.

- Nézd, apám! Meg van! Már én is ninja vagyok!

- Büszke vagyok rád, Shinki – biccentett kedvesen a férfi. – Jól hallottam, hogy Kankuro lett a csapatkapitány?

- Igen! Alig várom, hogy megmutassam nagyapának is a fejpántom!

- Ő is büszke lesz rád, de most menj elmosogatni, aztán feküdj le aludni! – szólt rá élesen anyja.

Honomi és Gaara elégedetten nézett a mosogatni készülő fiúkra.

- Ő egy igazán remek fiú – ölelte át feleségét a Kazekage. – Kiváló ninja lesz belőle, ha felnő.

- Már most is az. Hála a tanításodnak. Bár a vashomok szerintem kissé túlzás...

- Miért lenne az? – nézett értetlenül Honomira Gaara. – Szerintem remekül használja és semmi nehézsége nincs vele. Meglepően illik hozzá. Teszteltem.

- Majd én is szeretném letesztelni – bökte mellkason szórakozottan felesége. – De csakis hazai pályán vagyok hajlandó Nishit kiengedni.

- Tényleg, nem rossz neki állandóan bezárva lenni?

Honomi elgondolkodva nézett le mellkasára.

- Igazából... már lassan négy éve nem engedtem ki. Amint hazaértünk, muszáj leszek...

Másnap aztán elindultak Honomi szülőföldére, vonattal.

A házaspár még nem nagyon tudott hozzászokni az újdonságokhoz, de minden tőlük telhetőt megtettek ennek érdekében.

|BEFEJEZETT| -GAARA FANFICTION- Esküvő és egyéb giccses dolgokWhere stories live. Discover now