Első szerelem ^YoonMin^ #BEFEJEZETT#

XII

- Hol van? - nézett fel a fiúra YoonGi.

- Hyung. Hyung, tudom, hogy ez árt az egészsegednek, de nem titkolhatom el előled - nyelt egy hatalmasat - JiMin lemondott rólad és családja van.

YoonGi szeméből hirtelen könnycseppek kezdtek potyogni. Egyre több és több.

Családja van.
Lemondott róla.
Családja van.
Családja.

- Egy nővel, igaz? - szipogott, mire a másik rapper bólintott - Lola. Biztos, hogy ő - mivel a fiú nem válaszolt, ezt igennek vette. Emiatt még nagyobb sírásba kezdett.

Mint egy lány, akivel szakított az első szerelme.

De hiszen vele nem is szakított az első szerelme.
Megcsalta.
Eldobta.
Nem szerette igazán.

~

Lassan a fiú lenyugodott, így tudott pár mondatot váltani a hozzá érkező vendégekkel, akik volt csapattársai voltak.

Látni akarta a Szerelmét. Fel akarta volna pofozni, és mindent a fejéhez vágni. És elmondani neki, hogy ezután is szereti.
Teljes szívéből szereti.

Sosem fog túllépni rajta.
Nem volt már fiatal a rapper, amikor megismerte az énekest.
Nem ismerte előtte a szerelem szót.

Park JiMin tanította meg szeretni. Tiszta szívből.
De ezt mind testvéri szeretetnek hitte.
Nem gondolta volna, hogy belőle. Daegu nőcsabászából ez lesz.

Ha valaki 10 éve ezt mondja neki, képen röhögi.

Hogy ő meleg?
Sír szakítás után?
Egyáltalán van olyan, aki őt megcsalná?

Akkoriban abszurd dolognak tűntek ezek, mára valósak.

~~~

Lassan fél éve ébredt fel a fiú. Visszavonult, csak magának gyártja a zenéit. Nem akar többet fellépni.

Így nem.

JiMin megalázta. A föld alá döngölte.

Már nem létezik Agust D vagy Suga. Most csak Min YoonGi.

A fiú aki a fél év alatt 4-szer próbált öngyilkos lenni.

Karját, lábait, az egész testét vágások díszítik.

Ez mind Park JiMin miatt.

A szerelem néha jó, néha rossz.

Ha nem viszonozzák fáj. Úgy érzed belehalsz, aztán jön valaki aki viszont szeret, és elfelejted az előzőt.

Ha szerencséd van, az illető is szeret, és boldogok lesztek.

Min YoonGi esete egyik sem. Egy viszonzott szerelem, ami tragédiába fulladt.

Talán a szerelem nem az ő műfaja. Talán egyedül hal meg.
Magányosan.

~~~

- MinMin nyisd ki a szád - szedett egy kiskanálra babakaját JiMin - Na törpe - bökte meg játékosan a pici pocakját, aki nevetgélve nagyra tátotta pici száját, így az apukája meg tudta etetni - Na látod - simította meg a fejét.

Az elején nehezen fogadta el, hogy ő apa lesz. Aztán amikor megszületetett a kicsi YoonMin, akit ő csak MinMinnek hív, teljesen megváltozott.

Éjjel nappal a kisfiával van. Imádja a kiskölyköt.
A baba édesanyjával jobban kijön, mint gondolta. Nem szeretett belé, maximum baráti kapcsolatuk van.

Azóta is a fiút szereti.
Min YoonGit.

Nem tudja, hogy felkelt.
Senki sem tudja.

JiMin sosem akarja elfelejteni azt a fiút, aki az első igazi szerelme volt.

Szerette. Teljes szívéből.
És megcsalta.
Elárulta.
Cserben hagyta.

Másnap elhatározta, hogy elmegy a kórházba, egykori párjához.

A recepciónál ugyanaz a nő állt, aki az első alkalommal is.

- Park JiMin, Min YoonGihoz jöttem - mondta mosolyogva.

- Már nincs itt a kedves párja uram - nézett fel rá unottan a nő.

- Te-tessék? - meghalt volna? YoonGi meghalt?

- Fél éve nincs itt uram, hazaengedték - forgatta meg a szemeit.

Tehát él. Él és felébredt.
YoonGi igenis életben van.

Fénysebességgel száguldott vissza a kocsjáig, majd azt beindítva egyenesen a rapper házához.

Csak ő ismeri ezt a címét.

Hevesen dobogó szívvel szállt ki az autóból, majd megindult a bejárat felé.

A kapu nem volt kulcsra zárva, így könnyen bejutott.

Az ajtóhoz érve, remegő ujjait a csengőre helyezte.
Hallotta a lépcsőn a lábak dobogását, majd egyre egyre hangosabb lett.

Kattant a zár, majd egy kócos piros hajú, nyúzott arcú fiú nyitott ajtót.

- YoonGi - suttogta.

- JiMin.

Gájz.

Én sem bírtam ki, hogy ne tegyem fel 😂😂

Ez a rész kissé unalmas lett, tudom. Az epilógus. Nos. Ott sok minden kiderül.

Lesz erre külön bejegyzés is, de itt is szeretném megköszönni a rengeteg csillagot, és kommentet amit kaptam. Illetve a támogatást. Lehet nem annak szántátok, de nekem segített. Sokat. Csak miattatok írtam tovább, nem egyszer megfordult a fejemben, hogy törlöm a francba.
Nem említek meg senkit, tudják, hogy rájuk gondolok.
Nem hittem volna, hogy ennyire meg fog tetszeni a sztorim :)

Így hát az utolsó rész helyett az epilógus érkezik a hétvégén :D

Ha tetszett csillagozz és komizz ♡

Anci