Back To School

6. Rész

- Na szóval. - húzott ki egy dobozt Minhyuk az ágy alól. - Beavatjuk az új tagot?

- Hát, de ki kell pihennem magamat a holnapi matek órára. - Kezdett bele a nyafogásba Hyungwoon. 

- Ahj, te meg a hülye szépítkezési szokásaid. Komolyan mondom, hogy néha már rosszabb vagy mint egy lány.  Ha te nem játszol, nekem úgyis jó. - vont vállat. - Van még valaki aki nem akar játszani, mert pont van valami ideillő kifogása? Áh igen Kihyun?

- Miért nem mersz vagy merszezünk? - kérdezte felnyújtott kézzel.

- Mert az úgy túl unalmas lenne. Meg ma így is csináltunk már egy csomó bajt és ez még csak az első nap. - rázta meg a fejét Minhyuk.

- Áh és még nem láttak semmit.

Ezzel már végképp felkeltették az érdeklődésemet. Mondjuk, ha Jooheon-on múlik, akkor hoz nekem egy fűrészt.... nem is akarom tudni, hogy miért. Megráztam a fejemet, hogy visszanyerjem a még megmaradt józan eszemet. Csak nem lennének ennyire idióták. Igaz? Kíváncsian néztem a Minhyuk kezében tartott kis dobozkát. Úgy szorongatta, mintha valami kincs lenne. Megérezhette, hogy bámulom, mert egy mosoly kíséretében  ezúttal hozzám szegezte a szavait. 

- Nyugi csak alákell írnod egy lapot, hogy meggyőződjünk róla, hogy tényleg tiszta szándékokkal jöttél. - mondta egy vállrándítás kíséretében.

- Nyugi csak egy házassági nyilatkozat. - Kezdte el utánozni Wonho, majd felém küldött egy kacsintást is. 

- Na tényleg összeházasodól a takarítóval? Gratulálok haver! De én azt hittem, hogy Kihyun csak viccel.... - mondta Jooheon elfehéredett arccal, mire mindenkiből kitört a röhögés.

- Csss, neki erről nem kell tudnia.

- Micsoda?!? Szóval azt a hülye hírt amiről az egész osztály beszélt, ti találtátok ki? Miattatok buktam a randit Jessicaval. 

- Az nem azért volt. Tudod, hogy milyen válogatósak is a lányok, csak a legjobbat akarják. Ezért is hívtam el én hamarabb. - húzta gonosz mosolyra az arcát Shownu. - bár azt hittem, hogy találsz mást. 

Wonho egy kisebb hiszti kíséretében bezárkózott a fürdőszobába. A többiek meg csak egy jót röhögtek rajta. Ezzel nyertem egy kis időt, hogy elolvassam a papírt, mielőtt aláírom. A lapon csak egy mondat szerepelt. 

"Kinek kellenek a szabályok, hogyha úgyse tartjuk be? Légy te is Monbebe!

Aláírás: ____________"

Megmondom őszintén teljesen másra számítottam, de kellemesen csalódtam. Talán valami olyasmit vártam, hogy mostantól minket fogsz szolgálni meg ilyenek. Hát ez nagy hülyeség volt. Egy valamit viszont tényleg nem értettem.

- Mi az a Monb...Izéé....Na értitek...

- Az a csapatunk neve. - húzta ki magát büszkén Minhyuk. - Majd egyszer talán elmesélem, hogy miért pont ez lett a nevünk, mert most már te is csapat tag vagy. - mosolygott rám.

Az este további része azzal telt el, hogy rendeztek egy kisebb xbox versenyt, majd kirángatták Wonhot a fürdőből és mindenkinek jó éjszakát kívántak.

Nem is tűnik olyan vészesnek ez az új iskola.

----------------------------------------------------------------------------------------

Másnap rájöttem, hogy ez a kijelentést túlságosan elhamarkodottan tettem le.

Arra ébredtem, hogy Daehyun mint valami járőr fel alá sétál a szobában, kezében egy fakanál és egy serpenyő. Próbáltam a párnával eltakarni a fülemet, de ez sehogy se akart összejönni. Legszívesebben hozzávágtam volna azt a tárgyat, ami éppen a kezem közé kerül, de inkább hagytam a francba.

- Az isten szerelmére. Ezt sosem unod meg? Tedd már le azt a hülye fakanalat vagy én fogok neked olyat kopácsolni, hogy az tényleg fájni fog. - mondta nyivákolva a valószínűleg most ébredt Kihyun.

- Felkelni! Már így is 10 perce ott kéne lennetek az ünnepségen! - majd csak azért is tovább kopácsolt a serpenyővel.

- Ami azt illetti, neked is. 

Úgy látszott, hogy vette az adást, mert kiviharzott a szobából. Kihasználtam az alkalmat, hogy a többiek még úgy néznek ki, mint valami holdkóros, ezért besiettem a fürdőszobába átöltözni. Nem tetszett az egyenruha, de hát ez van. Majd mikor kiléptem, minden még rosszabb állapotban volt. Nem tudtam, hogy most meg kellene várnom őket, vagy elindulhatok egyedül. Jókislány hívén leültem az ágyam szélére és vártam pár percet. Nagy meglepettségemre Changkyun volt az első aki felébredt. Ügyet se vetve rám rendbe szedte magát, majd mint aki ott se volt, visszafeküdt aludni. Ez a gyerek egyre furcsább lesz. 

Ahelyett, hogy vártam még, inkább elindultam a díszterem felé, ahol tudomásom szerint az ünnepség lesz (vagyis van). Amint beléptem már a műsor javában tartott. Daehyun mérges pillantásokat lövelt felém, de én próbáltam nem rá figyelni. Egyszer csak azt vettem észre, hogy pár emberrel arrébb egy ismerős alak integet felém. Amint megláttam, hogy Luna az csatlakoztam hozzá.

- Jóreggelt álomszuszék.  Nem gondolod, hogy nem jó ötlet már az első ünnepségről elkésni? Mondjuk neked úgyis megbocsátják, mert te még új vagy, de hát akkor is. 

- Tudom. Csak hát nem szólt az ébresztőm, pedig esküdni mernék, hogy....

- Áh máris az esküt szervezed, jó ezt hallani. - lépett mellém a már teljesen friss Wonho.

- Akkor tényleg lesz esküvő vagy nem? - csatlakozott Jooheon is.

- A takarítóval? - Ezt természetesen Kihyun mondta.

- Hagyjátok már azt a hülye takarítót! - Kezdte volna a felháborodást Wonho, de félbeszakították. 

- Shin HoSeok és a barátai! A műsor után azonnal az irodámba. Maga is kisasszony - szólalt meg az igazgató a színpadról.

- Na ez szép Hoseok, megint jól elintézted. - jött oda most már Minhyuk is - Ohh Hyejin ki az új barátnőd?

- Ne haragudj Luna, de most tényleg mennem, vagyis mennünk kell. Remélem később még találkozunk. 

Mosolyogva intettem neki egyet, mert láttam, hogy az igazgató már lesétált az emelvényről, ami azt jelenti, hogy nekünk is mennünk kell. Ha anyáék ezt majd megtudják...

Ahogy a srácok korábban mondták.....még nem láttatok semmit.