Utóhatás

Ötödik fejezet - A csend, mielőtt...

– Bátyus? – kérdezte Al, miközben megrázta Ed vállát. – Bátyus, ébredj fel!

– Nem, most alszom – mormogta Ed, miközben a fejét a széken levő párnába fúrta.

– Az alvó emberek vajon tényleg azt mondják, hogy alszanak? – somolygott Envy. – Nos, az emberek talán nem, de a kasztráltak talán.

– Törpék is vannak az osztályban? – kérdezte Ed, a fejét még mindig a székre hajtva.

– Hú, tényleg fáradt lehet! – lepődött meg Envy, miután a szőke alkimistától nem érkezett semmiféle reakció.

– Már nőttem valamennyit. Többé nem zavar – kommentálta Ed.

– Mi?! – kiáltott fel Envy, akit teljes sokként ért, hogy a fő inzultusát ilyen csúnyán romba döntötték.

– Megtennéd, hogy halkabb leszel? – morogta Ed, miközben felült.

– Nem – mondta egyszerűen a homonculus. – Ma le kell mennünk az emésztőgödörhöz.

– Ó, igen, mi?! – Ed ásított, felegyenesedett és megdörgölte a szemét. – Biztos vagy benne, hogy nem akarod előbb Mustangot beküldeni? Tudod, mint kísérleti patkányt. Talán azt is látjuk, ahogy megeszik, és...

– Bátyus! – csattant fel Al. – Az ezredes olyan, mintha családtag lenne!

– Igen, mint egy őrült nagybácsi, akitől sosem lehet megszabadulni – mormogta Ed, amivel elérte, hogy Envy kuncogni kezdjen a megjegyzésen.

– Inkább úgy mondanám olyan, mint egy szigorú szülő – javította ki Al.

– Már volt két szülőm, és nem készültem fel rá, hogy megbirkózzak egy harmadikkal is – morogta a fiatal alkimista.

A kijelentést rövid csend követte.

– Hé, nézd, csak vicceltünk – mondta bátortalanul Envy.

– Igen, tudom – sóhajtotta Ed. – Menjünk, végezzünk azokkal a nyavalyás patkányokkal, oké?

– Én is veletek megyek! – kiáltott fel Winry, ahogy besietett a szobába.

– Jössz egy fenét! – jelentette ki egyszerűen Ed.

– De muszáj engedned, hogy veletek menjek – kérte a lány.

– A bátyusnak igaza van, Winry – mondta Al. – Ez túl veszélyes számodra.

– És nem úgy tűnik, hogy harci tapasztalatod lenne – tette hozzá Envy, lustán a lányra mutatva. Winry elkapta a homonculus kezét.

– Hé!

– Mi történt? – kérdezte a lány a homonculus keze fején levő két sebhelyet mustrálva, majd megfordította a kezét, és látta, hogy a tenyerén is két hasonló seb van.

– A tegnap esti patkány megharapott – közölte Envy, majd elhúzta a kezét. – Talán a gyógyító képességem nem működik a...

Winry szó nélkül fejbe vágta Envyt a csavarkulcsával.

– Hé! – kiáltott fel Envy a fejét fogva, amelyből vörös szikrák ugráltak ki. – Ezt meg mi a pokolért csináltad?

– A gyógyító képességed működik – somolygott a lány.

– Nem kellett volna letesztelned!

– De ez alátámasztja a teóriánkat – vetette ellene Al.