The Hope ~XiuChen

3.rész

Chen szemszögéböl

A Weekly idol után odamentem Xiuhoz aki enyhén össze volt zuhanva. Csak bámult előre üveges tekintettel, pedig az ő műsora után önszántambol álltam fel és táncoltam egy olyan nagy szart hogy szerintem a legtöbben azon fognak röhögni és Xiut azok után el is felejtik (remélem mert nem akarom hogy szomorú legyen).

Odamentem hozzá, és rátettem a kezemet a vállára. Erre a mozdulatomra felkapta a fejét és enyhén elmosolyodott.
-Nagyon gáz volt? - kérdezte és kissé felnevetett kínjában.
-Nem, nagyon jó voltál, a fanok imádni fogják szerintem! - mondtam komolyan mire arca megenyhült és még fel is derült. Nagyon aranyos volt.
Megfogta a kezem és odafordult a többiekhez.
-Figyeljetek nem lenne baj ha Chennel elmennénk ebédelni ketten? Van pár dolog amit meg akarok vele beszélni - mosolyodott el. De ez a mosoly valahogy nem az az aranyos cuki Xiu mosoly. Ez más volt. Ez ördögi mosoly volt, amitöl kicsit megijedtem és minderre rátett egy lapáttal azzal, hogy elkezdett izgatottan csillogni a szeme. Najó Xiu mit tervezel?!
A többiek összenéztek majd egy emberként mondták hogy nyugodtan menjünk. Még egy utolsót visszanéztem és láttam akogy Sehun tekintetében ott volt, hogy majd mindent el kell hogy mondjak! Nyeltem egy nagyot de engedtem a húzásnak, és mentem életem szerelme után.

Odaértünk egy pizzázóhoz. Na várjunk... Ezt a helyet ismerem! Ez nem egy jó hely. Rossz emlékeim vannak.

Mentem a pizzéria eldugott részébe egyedül lenni, mert tudtam hogy van egy "elrelytett" hely kicsit hátrébb amiröl senki sem tud. Hát abból hogy senki sem tud róla abbol semmi nem igaz, mert gyakorlatilak mikor odaértem egy kisebb csapat (talán voltak négyen öten) na szóval az a kisebb csapat ott egy Grouppen partit csináltak, és észre sem vették hogy ott áltam az ajtóban... És ezek után nem emlékszem semmire mert elájultam.

Nagyon meglepődtem hogy Xiu honnan tud arrol a helyröl. Na de nem ez érdekelt most. Mért visz oda? És miért nem szólt hozzám egész úton? Pedig olyan beszédes. Nem volt időm gondolkodni mert lerántott engem maga mellé a kanapéra. Kicsit arrébb csúsztam mert túl közelinek éreztem azt a 2 miliméter távolságot..
Nagy volt a feszültség. És a csönd kezdett enyhén kínossá válni. De mit akar megbeszélni? Remélem nem a reggelről van szó mert akkor magyarázkodhatok. És ő tudja sajnos hogy mien az ha én próbálom kihúzni magam egy kínos szituból... Hajajj...

-Chen...- kezdte el, én meg kérdőn fordultam felé mire folytatta.- Figyelj reggel ott mi történt igazából?- és BUMM hogy tudtam hogy erre akar kikötni. Most vagy muszáj lesz elmondanom vagy dadogok egy sort.
-Mire gondolsz?- adtam az ártatlant, mintha mit sem sejtenék...
-Hát... Amikor megláttad hogy ott fekszem rajtad, akkor elvörösöttél. És ugye tudod hogy nekem mindent elmondhatsz? Tegnap este is olyan titokzatos voltál. Nem értem mi történt. Utálsz? Vagy már nem tartasz a barátodnak?- szegezte nekem a kérdéseket de megakadtam... Hogy ÉN utálom ŐT?! Na ez hogy jutott az eszébe?!

-Na figyelj! Én nem lennék képes téged utálni még ha akarnálak se! És amikor ide kerültem TE voltál az aki segített nekem barátkozni, és TE álltál mindig mellettem! És még most is itt vagy mellettem pedig neked lenne okod engem utálni, és kitagadni! Mert én téged mindennél jobban szetetlek! - mondtam kicsit pipulva, aztán átgondoltam hogy mi a szart mondtam. És egyszerre kerekedett ki mindkettőnk szeme.

-Bocsi... Mit mondtál?!- Kérdezte még mindig a sokk hatása alatt.
-Azt hogy szeretlek és te mégis ilyeneket mondasz! Tudod mennyire bánt?! És hogy milyen rossz ez? Hogy te vagy a legjobb barátom és félek neked elmondani?!

-Mit?- kérdezte de én már a sírás határán álltam. Igen pontosan csak álltam, mert érzem hogy a sós könnyeim megerednek arcomon, és elkenik azt a minimális sminket is, amit rám tettek a műsor miatt.
-AZT HOGY SZERETLEK!-zokogtam már mert annyira fájt már a tudat hogy ezek után minden megváltozik és már semmi sem lesz a régi.

---------------------------------------------------

Na ez a 3.rész... Remélem tetszett, mert ezen a részen egész tegnap este gondolkodtam hogy hogy tudnám ütősen megírni... Hát nem lett a legjobb de még én is meglepődtem hogy ilyeneket hozok ki magamból! Sajna kicsit rövid lett, a kövi viszont nagyon hosszú... (Szerintem) Na remélem hogy tetszett a kövi részt holnap fogom hoznii ❤