Édes Rémálom (billdipp)

4. (2/2)

Ő nem Bill. Csak én képzeltem túl a dolgokat. Milyen hülye vagyok. Ez a valóság. Itt nem randalírozhatsz más álmában. És igen, ez a valóság…

-Hé! Jól vagy? -rántott ki gondolataim zuhatagából Bill. Azaz Ryan.

-Persze -mosolyogtam rá.

Ezután neki menni kellett a dolgára, én pedig önfeledten játszottam. A retró masinák és modern gépek között csak úgy repült az idő. Ez mondjuk csak abban mutatkozott meg, hogy két doboz kóla és egy sör után igencsak pisilhetnékem támadt.

A WC megtalálása nem volt nagy feladat. Mikor beléptem jött ki az egyetlen addig ott tartózkodó személy, így én teljes békében könnyíthettem hólyagomon.

Szépen felhúztam a sliccet, mikor hirtelen egy nagy és meleg tenyér befedte szemeimet elvéve tőlem minden fényt. Azt az illatot éreztem. A másik kéz a mellkasomra került, onnan lassan csúszott az alhasamig, ahol ugyanis megállt. A nyakamon éreztem a tüdejéből kiáramló meleg levegőt. Az egész testem beleremegett és egyre szaporábban vettem magamhoz az oxigént. Fogalmam sem volt, hogy a félelemtől vagy mert tetszett a helyzet.

Tetszett?! Ő lényegében vadidegen volt. Egy ismerős idegen akit mégsem ismertem. Talán túl rég voltam már lánnyal és a kelleténél jobban ki voltam éhezve. Idegen fiúkra izgulni azonban egyáltalán nem az én műfajom.

Azt viszont nem értettem, hogy ő most akkor tényleg Ryan? Mi van, ha nem? De nem kérdezhetek rá csak úgy. Bill pedig nem válaszolt az éjjel, így még csak egy kis kapaszkodóm sincs, hogy el tudjak indulni a gondolkodásban.

Egyre inkább remegtem, talán azért, mert belegondolva, meg is ölhetett volna.

Éreztem tincsei érintését a nyakamon, majd hirtelen engedtek el a kezek. Mikor megfordultam, nem volt ott senki.

Arra következtettem, hogy csak Bill játszott velem, de hogy Ryan csak egy véletlen egybeesés, vagy éppen ő Bill bábja, esetleg csak az ő kinézetét használja Bill azért hogy megzavarjon vagy mert neki nincs teste… A lehetőségek száma végtelen, és nincs hibás válasz, ha a kérdés helytelen. Nem a kapcsolatuk a lényeg, hanem Bill kiléte…

Teljesen magával ragadott a gondolatmenet amiből akkor zökkentem ki, mikor Ryan belépett az ajtón.

-Minden okés? Régóta vagy idebent - nézett a szemembe aggódóan.

-Persze -válaszoltam miközben értetlen fejet vágtam.

-Csak féltem, hogy rosszul lettél és segíteni akartam - magyarázta. - A másik lehetőség az lett volna, hogy… nagy dolgod támadt - nevetett zavarba jött hangon. - És ha esetleg dugulás is lett volna, az én dolgom helyrehozni - kapott elő egy wécépumpát.

Ezen elnevettem magam. Nem azért, mert ez a munkája, hanem mert gondolt rám és lássuk be, elég humorosan tálalta a dolgot.

-Semmi bajom és a WCnek sincs.

Erre egy kedves mosolyt kaptam válaszul. Kiment.

Kezet mostam és vissza mentem.

-Merre jártál? -érdeklődött Lee.

-A WCt kerestem de a végén csak meglett.

-Nem akarunk enni? -kérdezte Mabel, majd megegyeztünk, hogy éhesek vagyunk, és megbeszéltük azt is, hogy Ryant feltétlenül vinnünk kell. Ezzel nem értettem egyet, de nem akartam az ő és a többiek szórakozását elrontani, így rábólintottam.

Két utcával odébb volt egy kis gyorsétterem, ott ettünk. Kerültem Ryan tekintetét, de párszor így is sikerült bizarrul hosszan farkasszemeznünk. A többiek úgy tűntek már régóta ismerik őt, ez a kis feszültség kettőnk között azonban szerencsére senkinek nem szúrt szemet. Talán tényleg csak a fejemben létezik ez a kis Billes összeesküvéselmélet és csak agyamra ment a városi szmog után ez a friss kisvárosi levegő.

Este értünk haza, egyből fürödtünk és mentünk is az ágyikónkba.

Mikor már majdnem elaludtam, Mabel szólalt meg.

-Most akkor mi van veled és Pacificával? Wendyt szereted igaz?

Nem tudtam választ adni, csak sóhajtottam egyet.

-Hát jó… -sóhajtott egyet ő is majd felült. -Ryan olyan jól néz ki…

Én erre csak nyögtem egyet. Természetesen egyet értettem, de azt nem akartam, hogy ezt ő is tudja.

-És persze velem alig beszélt -mondta enyhén sértődött hangon.

Együttérző nyöszörgésem után a fejemre tettem a párnám.

-Jó, jó… Aludj csak. Én is azt akarom. És Ryannel… -suttogta majd elnyúlt az ágyon és az éjszaka folyamán nem is szólt többet.

Lassan én is álomba merültem. Vártam, hogy újabb kérdéseket intézzek Billhez. Egész végig vártam. De nem jött el hozzám.

Drága olvasók! Hihetetlenek vagytok.
175 megtekintés és 50 csillagocska lett volna a cél a következő rész után, erre már most túl szárnyaltátok ezt. De nem csak ezt. A 200 megtekintést a 6.-7. rész környékén vártam. Én meg csak nézek, hogy nyavajogni tudok mindenért, ti meg... mostantól kussolok😂❤

De tényleg tanulnom kéne és nem akarom hogy lapos legyen a történet, így még a heti 2 rész szerintem belefér, de ez körülményektől függően változhat. Bocsi :c

Na, remélem tetszett ez a rész, minden kommentet szívesen fogadok, a következő rész pedig... még nem tudom mikor jön, de lesz.