Július 13.

3K 172 5
                                    

Már majdnem egy hete nem írtam a naplómba semmit.
Igazából azért, mert semmit sem csinálok, minden diákmunkámnak vége dög meleg van és Cortez dolgozik.
A könyvtár zárva van, pénzem pedig nem igen volt és Cortez tudta nélkül nem akartam az ővét elvenni.
Ezért maradt egy lehetőségem. Hívom Justine-ékat, hogy jöjjenek fel. Egy kicsi bökkenő volt Jean-Lucknek programja volt az új barátjával.
Életem leghosszadalmasabb napjainak kezdtem bele. 
Míg be nem mentem az ezerszer végig járt városba.

-Arnold?-futottam bele az "utált személybe"

-Reni?-hangja közömbös volt amolyan 'régi ismerős akit már nem kedvelek'

-Öhmm...váratlan ez a találkozás

-Igen, de bocs sietnem kell.

-Na jó Arnold-vissza fordult és felhúzta a szemöldökét-elegem van....nem tudom miért nem hittem az elejétől fogva Corteznek és a többieknek. Soha sem akartad az én javamat. Mindig magad tartottad fontosnak. Pontosan ezért nem neked kéne mérges lenned rám. Mert én nem csináltam semmit. Csak te úgy látod én cseszhettem el...szóval most megyek és megigérem, soha többet nem foglak idegesíteni-büszkén mentem tovább, nem néztem hátra, de tudtam, hogy Arnold még nem mozdult és eléggé meg van lepődve a hirtelen kiindulásomért. Miután haza értem meg próbáltam felhívni Cortezt, hogy mikorra ér haza és hogy tudunk e ma este vacsorázni, de nem vette fel. Akkor ennek is lőttek, gondoltam és lefeküdtem aludni.
Éjjel kettőkor megcsörrent a telefonom. Gondolkodás nélkül felvettem.

-Haló?

-Cortez?-kérdeztem álmosan

-Bocsi, hogy csak most hívlak, a gép késett és utasok nélkül sehová sem mehetek.

-Nincs semmi gond. Csak annyit akartam megkérdezni, mikor érsz haza úgy gondoltam lemehettünk vacsorázni valahová, de nekem a holnap egy jó kis reggeli is megteszi.

-Rendben megbeszéltünk. Viszont most menj aludni egy óra és otthon leszek. Jó éjt.

-Szia!-raktam vissza az éjjeli szekrényre a mobilom és tovább aludtam. Volna, ha a telefonom nem szólalt volna meg újra.

-Ki a?-hunyorogva néztem a képernyőt a szám ismeretlen volt.

-Hello?

-Reni?

-Arnold?

-Öhh...szia

-Mit szeretnél?

-Csak annyit fűznek a tegnapi esethez, hogy tudod mit? Marhára nem csak a saját vajamat akartam mindig-idézett engem-én szerettelek mindig is, de hallottam, hogy azért a hülye Cortezért sopánkodsz. Ezért gondoltam azt, hogy mielőtt elmentem tudatnom kell veled. És ha ez nem érdekel akkor már leszarom. Engem sem érdekelsz. És még valami. Igen te ott cseszted el amikor a sok próbálakozásom után is a "menő" fiú után szaladtál aki le sem szart.

-Igen "az a fiú le sem szart" most velem él és szeret és nem csak kihasznál. Érted? Na mindegy ez túl sok információ a túl fejlett agyadnak. És ne hívj többet kösz

Ihlet hiány miatt megint csak elég rövid rész lett, de remélem tetszik;)

Szent Johanna Gimi 9.-Egy Új KezdetTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang