- Követnek minket.
Hui szavai hosszú másodpercekig visszhangoztak Hyuna fülében, ahogyan a visszapillantó tükörben fel-felvillanó vörös és kék fényeket figyelte.
- Ezek utánunk jönnek? - a fiú, aki nemrégiben E'Dawn néven mutatkozott be nekik, miután a lehető legmeggondolatlanabb módon lépett a kocsijuk elé, most feltápászkodva a hátsó ülésre figyelte a közvetlen mögöttük araszoló rendőrségi járgányt.
- Fordulj előre! - morrant fel Hui a volán mögül - Azt akarod, hogy még jobban kiszúrjanak maguknak?
- Miért akarnának tőlünk bármit is? - csattant fel a fiú, ahogyan engedelmeskedett a fedélzet urának. - Talán csináltatok valamit?
Hyuna valahányszor kiskorában el akart hallgatni egy csínytevést, arca megállíthatatlanul teleszaladt vérrel, és már azelőtt lebukott, hogy egyáltalán kinyitotta volna a száját. Ezt később sem tudta kinőni, orcája minden egyes alkalommal vöröslő pírfoltokkal árulta el őt, ha megpróbálkozott akár csak egy aprócska füllentéssel is. A lány most áldotta a sötétséget, mely most szövetségeséül szegődve rejtette el a többiek elől ezt a sokatmondó jelet.
"Megöltem egy embert. Az már valami, nem igaz?" - válaszolta meg gondolatban a feltett kérdést.
Érezte, hogy arca szinte tűzforróra pirul az elhallgatott tett miatt, kezei pedig remegni kezdtek. Ujjait ökölbe szorította, és feszülten pihentette őket a combjain, hátha a reszketés abbamarad.
Nem lehet, hogy máris megtalálták, az pedig szintúgy kizártnak tűnt, hogy a rendőrség ilyen gyorsan az elkövető nyomára akadjon. Valaminek azonban biztosan történnie kellett, ami miatt váratlanul, a semmiből bukkantak fel ezek a fakabátok, hogy aztán élő árnyékként koslassanak a nyomukban. Mi másért tettek volna így, ha nem azért, mert ő, Kim Hyuna, gyilkosságot követett el, és meg akart szökni a rá váró büntetés elől?
Útitársainak erről persze fogalma sem volt, leszámítva, hogy Hui látta a vért a testén. A lány bízott benne, hogy alkalmi megmentője nem kezd kombinálni ebben a szorongatottnak tetsző helyzetben, s figyelmét inkább leköti, hogy lerázzák a kellemetlen kíséretet, amit kaptak.
- E'Dawnnak igaza van, honnan veszed, hogy minket keresnek? Nem követtünk el semmit, ha nem számítjuk a te emberölési kísérletedet, ami ellenünk irányult.
- Most semmi kedvem viccelődni veled - vetette oda válasz gyanánt Hui - Bármit is akarnak tőlünk, ki van zárva, hogy meg fogok nekik állni.
- Azt hittem, nincs félnivalótok, akkor meg mi ez az egész?
E'Dawn mesterien érthetett a gyenge pontokra tapintáshoz úgy, hogy közben észre sem vette, milyen zseniálisan állítja fel vele a szőrt az ember hátán. A fedélzet kapitányát azonban ennél keményebb fából faragták.
- Ennyire erővel téged is körözhetnének, haver. Vagy szerinted normális, hogy betépve kószálsz az utcán éjnek évadján?
- Nem vagyok belőve!
Hui némi ciccegéssel kérdőjelezte meg az elhangzottak hitelességét.
- Láttam már olyan pupillákat, mint a tiéd. Lehet, hogy már azt hiszed, tiszta a fejed, de a szervezeted nem hazudik. Halljuk, melyik körzetben terjesztesz? Vagy csak masszív használója vagy ennek a szemétnek?
- Elég legyen már! - szólt közbe Hyuna - Egyezzünk ki abban, hogy egyikünk sem szeretné közelebbről is megismerni ezeket az embereket. Jobb lenne meglógni előlük.
ESTÁS LEYENDO
[MULTI] TRIPLE H - The Good, the Bad & the Madman || Triple H
FanficAvagy a Jó, a Rossz és az Őrült kalandozásai. Egy lányé, akinek menekülnie kell, egy srácé, aki nagyot akar szakítani, és egy fiúé, aki az élet értelmét keresi. Hármuk sorsa menthetetlen összefonódni látszik, amikor előbb vagy utóbb, de mindannyian...