Maffia Girl

6. rész - Eren Jaeger

Sziasztok! Bocsánat, hogy először is nem volt rész, másodszor, meg hogy még mindig nem az van, mert itt dumálok, de... A lényeg annyi, hogy szeretnélek titeket megkérni, hogy amennyiben van Instagram profilotok, nézzetek br hozzánk. Van egy mangafordító oldal, amit ~PervertGod nevű barátosnémmel csinálunk. Lefordítottuk az első Killing Stalking chaptert, de azt sajnos már fordították. Szóval meg szeretnélek kérni titeket, hogy nézzétek be hozzánk. Köszönöm ;) És most a rész:

Reggel az ébresztőm vérfagyasztó kiáltozására keltem.
- SEI DAS ESSEN UND WIR... - üvöltötte volna, ha nem csaptam volna le. Az éppen nyújtózkodó Erwin felkacagott. 
- Komolyan ez ébreszt, kicsi lány?
- Miért, mi más?
- Bármit, csak ne ezt.
- Benne vagyok. - mondtam, és elindítottam a Boku no Pico openingjét. Röhögve fogta a fülét. 
- Maradhaaaaat az első! - nevetett. - csak kapcsold ki.
- Köszönöm. - mosolyogtam és kinyomtam. Inkább öltözni kezdtem. Pár perc múlva feszengve léptem ki. 
- Jól nézel ki. - lepett meg.
- Kösz. - motyogtam. Egyenruha. Hádejó. - Drukkolj, hogy ne öljem meg Jäegert.
-Drukkolok. Bár ebben a ruhában megnézném, hogy verekedsz.
- Rossz méretet adtak, jó?!-nevettem. - Amúgy meg kuss, mert apa előtt öllek meg.
- Jó, jó, leesett. - tette fel a kezét védekezően. - Nyertél.
- Köszönöm. - bólintottam. - Egy órarendet igazán adhatnál.
- Majd. Matekunk lesz Mike tanár úrral.
- Ő... Milyen?
- Kedves, normális, ha nem cseszed fel a agyvizét.
- Külsőleg?
- Lelógó, alul felnyírt, szőkésbarna haj, bajusz, szakáll.
- Uramisten, ugye nem hobo?
- Nem. - kacagott. - Nincs akkora szakálla. Se bajsza. - lökte be a suli ajtaját, ami konkrétan egy köpésre van a sulitól, csak ugye a koliban is lépcső és az iskolában is. A termünk a második emeleten van, így a reggeli lépcsőzelés megvolt.
- Sziasztok. - léptem be a terembe félénken. Mikasa már ott volt, egy szőkésbarna hajú sráccal üvöltözött, hogy 'hagyja békén Erent'. Aztán ott volt még egy félhosszú, barna hajú lány, aki egy szőkével beszélgetett a terem egyik sarkában. Az első padban olvasott egy ugyanolyan hajszínű fiú, és mellette még egy, teljesen ugyan olyan hajárnyalatú lány bámult maga elé. A tanári asztalnál futkosott egy - az én stílusomban összefogott - sörényű lány kajával a kezében, őt egy kopasz srác kergette. Érkezésünkre mindannyian odakapták a fejüket és körénk gyűltek. Megragadtam Erwin karját, jelezve, hogy itt ne merjen hagyni. Kicsit meglepődött, majd felnevetett és maradt.
- H-Hanji vagyok. Hanji Ackerman. - dadogtam, mire Esucasa (Mikasa) bólintott. Kiderült, hogy a fiú akivel kiabált, Jean, a két terem végében beszélgető lány Ymir és Krista, az olvasós fiú Armin, a mellette ülő lány Annie. A kajás lány Sasha, a kopi (kopasz) srác pedig Connie. Nem tudtam, mennyire jegyeztem meg, de maximum majd megkérdezem.
- Hát, sziasztok. - köszöntem újra. Mindegyikük visszaköszönt, aztán nyílt az ajtó, mire odakaptam a fejem. Erwin már tudta, megszorította a kezem, mire egy halvány mosoly jelent meg az arcomon. Belépett az ördög. Na jó, nem ördög, csak én hívom így.
- Jaeger. -morogtam.
- Ackerman! - kiáltotta, és a torkomnak ugrott. Fojtogatni kezdett, én pedig próbáltam kiszabadulni kicsi kezeinek szorításából. Végül egy lendületes, erős jobb horgot kapott tőlem. Így kerültem már az első napomon az igazgatóiba.