Maffia Girl

7. rész - Erwin Smith

Eren ütésemtől leesett rólam, így felálltam.
- Ne akarj kikezdeni egy Ackermannel. - húztam copfom fájdalmasan szorosra. - Meghalsz, Jaeger.
       Mimdenki, de tényleg mindenki minket nézett. Eren még motyogott valamit, én pedig Mikasa gyilkos, a többiek elismerő vagy lenéző pillantásával és leültem.
- Tch. - morogtam, miközben legjobb barátnom mellém kuporodott. Rajzolni kezdtem. Régen láttam már ezt a képet, olyan kicsi voltam, hogy nem is emlékezhettem volna rá. De egy ilyen dologra nem tudok nem gondolni. Még a skiccelés végét csináltam, mikor kiabálás hallottam. Erős, férfias hangja megtöltötte a termet, feszült csendet hagyva maga után.
- Hanji Ackerman és Eren Jaeger! Az igazgatóhoz! - kiabálta, én pedig mélyen belenéztem fekete szemébe. Kihúzott háttal állam fel, és még egyszer megszorítotzam copfom. - Mike tanár úr. - álltam elé. - Hanji Ackerman vagyok. - nyújtottam felé a kezem, amit kikerekedett szemmel rázott meg. Mikasa családneve hamis, legalábbis az, amit itt használ. Tudtam, hogy felismerte a nevem, de tudtam, hogy nem árulja el. Fogalmam sincs, mi sugallta számomra ezt. Talán vörös ajkai, amik óriási mosolyra húzódtak, miután realizálta a helyzetet. Ackermanéknak lett egy titoktartójuk. Elengedtem kezét, amivel korábban enyémet rázta, és még Jaeger előtt kiléptem. Természetesen előtte. De mivel egy percig sem tudtunk egymás mellett lenni, a tizedik másodpercben vesztünk össze.
- Miattad halt meg! - kiáltotta, ami által zengett az üres folyosó.
- Jaeger, értsd már meg, hogy nem miattunk volt, ő nem tudta kezelni a függőségét! Egyszerűen nem vagy hajlandó belenyugodni!
- Belehalnál, ha minimálisan is érdekelne az ügyfeleid sorsa?!
- Tudod hogy hányan haltak már meg?!
- Nem érdekel! Engem az apám érdekel!
- Figyelj. Ha te, vagy bárki is észrevette volna - ami nem nehéz, hisz vele éltél - ergo foglalkoztál volna vele, talá