V.

223 22 2
                                    

-Harry,az istenit! Ne most csillogtasd a tudásod,én erre már régen rájöttem okostojás.-Hallottam egy ismeretlen hangot a nappaliból.

-Jó,mindegy!-Sóhajtott fel a nyomozó,akit ezek szerint Harrynek hívnak.-Viszont,mivel én háromig dolgozok kellene valaki,aki vigyáz rá.-Ennél a mondatnál lefagytam. Nem elég,hogy még őt sem ismerem,egy idegenre akar bízni.

-Tizenhét éves.-Nah,egy jó pont neked,kedves ismeretlen. 

-De látod mi történik,ha maga van. Kell,hogy legyen mellette valaki. Kérlek!

-Jó,oké!-Adta be a derekát a srác,majd abbamaradt a beszélgetés. A lépcső tetején álltam,és szerencsére mind a ketten háttal voltak nekem,így nem vettek észre. A nyomozó szobájában ébredtem. Ennyit már kiderítettem a felfedező körutamon,hogy mi hol van. A kezem be van kötve,és iszonyatosan fáj,bár én mindig is ilyen voltam,hogy még a legkisebb karcolást is túlreagálom. 

Lassan megindultam le a lépcsőn,mire az számításaimat keresztülhúzva megnyikordult. A tervem az volt,hogy feltűnésmentesen a konyhába iszkolok,de ez nem sikerült,ugyanis mihelyt meghallották,hogy jövök,mind ketten felém fordultak. Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Lehajtott fejjel lesétáltam a lépcsőn,ám,mikor már a konyhaajtóhoz  értem,a nyomozó utánam szólt. 

-Alexa!-Hangja olyannyira hirtelen hasított a levegőbe,hogy összerezzentem. Lassan megfordultam,és ekkor láttam csak meg az ismeretlen férfit. Barna haja kuszán állt,és enyhén borostás arca gyönyörű volt. Komolyan mondom,ezért a látványért érdemes volt felkelni.-Gyere ide baba,had mutassam be a bébiszittered.-Miután kimondta,látszott rajta,hogy valamin töpreng,majd még hozzátette.-Vagy a nem tudom micsodád.-Ezen az ismeretlen elnevette magát,én pedig mosolyogva odasétáltam hozzájuk,és helyet foglaltam a velük szemben lévő fotelben. 

-Szia! Louis Tomlinson vagyok!-Állt elém a srác,majd a kezét nyújtotta. Milyen kedves! Azonnal felpattantam a fotelből,és megfogtam a kezét.

-Alexa Bieber!-Ráztunk kezet,és épp húztam volna el,mikor Louis közel emelte arcához,és egy lágy puszit lehelt rá. Mondanom sem kell,mennyire meglepődtem. Arcom azonnal vörös színre váltott,és mosolyogva gyönyörű szemeibe néztem. Csak mosolyogva néztünk egymás szemébe,de persze ezt a pillanatot is el kellett rontania a drága nyomozónknak.

-Na,ha ki enyelegtétek magatokat,akár beszélgethetünk is. -Mordult fel Harry,mire Louis megcsóválta a fejét,és visszaül a helyére,ahogy én is. 

-Tanulhatna tőle egy kis jó modort,nyomozó!- Motyogtam halkan,bekötött kezem bámulva,mire Louis egy halk kuncogást hallatott.

-Tessék?-Nem hallottam a hangjában semmi haragot,de azért nem szívesen feleselnék neki vissza. Azt sem tudom,hogy ehhez hogyan volt bátorságom.

-Se...semmi!-Mondtam halkan,és nagyot nyeltem.

-Máris nagyon összemelegedtetek. Ezek után megkérdőjelezem,hogy vigyázhatsz-e rá?!-Beszélt folyamatosan a sráchoz,mintha én itt sem lennék. Köszönöm szépen nyomozó!

-Ugyan,Harry!-Nevetett fel Louis.-Csak próbált viccelődni,de veled aztán nem lehet!-Sóhajtott egy nagyot,majd hátradőlt a kanapén.

-Nyo...nyomozó...-Szólaltam meg,még mindig lehajtott fejjel. Nem tudom,hogyan kellene hívnom,mikor még a nevét sem mondta meg önszántából,csak az előbb Lou.

-Mondtam,hogy nyugodtan tegezhetsz!-Felnéztem rá,mire rá kellett jönnöm,hogy mind a ketten engem néznek. Csak egy aprót bólintottam,majd folytattam.

-Ka...kaphatnék egy...teát?-Jobb kezem a kötésemre raktam,mire egyből megértette. Azonnal felkelt a kanapéról,és kiment a konyhába.

-És milyen a jó öreg Styles bácsinál?-Kérdezte nevetve az előttem ülő Louis. Felnéztem rá,szemeivel engem vizslatott,én viszont nem értettem,hogy miről beszél.

-Ki az a Styles bácsi?-Kérdeztem összevont szemöldökkel,mire elkerekedtek a szemei.

-Hát Harry! Harry Styles! Még a nevét sem tudod?

-Nem mondta!-Vontam meg a vállam,majd ismét ránéztem. A konyha felé fordult,és elkiáltotta magát.

-Harold Edward Styles,azonnal told ki a picsád onnan!-Ezen jót kuncogtam,majd,mikor megláttam a zihált külsejű,félelemmel teli nyomozót,még jobban nevetni kezdtem. Hirtelen rám nézett,mire azt hittem,hogy majd haragudni fog,de ehelyett csak aranyosan elmosolyodott.

-Mi az,Lou? Rám hozod a frászt!-Kapott a szívéhez.

-Mi az,hogy még be sem mutatkoztál Alexának?-Kérdezte felháborodva,és a nyomozó válaszára várt.

-Baszki!-Vakargatta a tarkóját.

Beszoptad,Styles!




Csatlakozz a facebook csoporthoz: https://www.facebook.com/groups/1979753695603268/?source_id=752584998256138

Remélem tetszett! Véleményeket szívesen fogadok kommentben!♥♥

Locked together [H.S.]Where stories live. Discover now