VIII.

159 19 6
                                    

Már fél órája,hogy feljöttem ebbe a szobába,de sehogy sem tudok elaludni. Idegen hely,ismeretlen emberekkel,nem a legbíztatóbb.
Abban a pillanatban nyílt az ajtó,és a nyomozó rontott be rajta. Szemeim elkerekedtek,ahogy megláttam dühös arcát,miközben fel-alá járkál a szobában. Azt mondta Louis,hogy nem engedi fel. Akkor? Valami vonzalmat éreztem iránta,ugyanakkor egyfajta félelem is bennem volt. Elvégre alig ismerem.
-Mit csináltatok Louisszal,amíg én nem voltam itthon?-Kérdezte idegesen. Rám sem nézett,csak fel alá járkált. Összerezzentem,és lehajtottam a fejem.
-Se...semmit!-Feleltem halkan,mire beleütött egyet a falba. Szemeim elkerekedtek,és folyamatosan a paplant pásztázták. Nem bírtam tovább,könnyeim utat törtek maguknak.
-Akkor mi van köztetek? Ismertétek már egymást,vagy mi? Miért símogatod? És miért kérsz tőle engedélyt?-Már szinte kiabált,amitől kirázott a hideg. Életemben nem féltem ennyire.-Hmm?-Dühöngött tovább,mire hangosan felsírtam. Nem értem miért kérdez ilyeneket,vagy egyáltalán miért baj az,ha hozzáérek Louhoz?!
Tenyereimbe temettem arcom,és úgy sírtam. Nem szerettem volna,ha így lát. Bár már a börtönben látott sírni... Pár pillanat múlva hallottam,hogy egyre közelebb sétál,végül leül mellém az ágyra. Megugrottam,mikor kezét a hátamra tette.
-Shh,ne sírj baba!-Mondta nyugodtan,de még mindig nem néztem rá,csak sírtam.
-Mi...miért baj az,ha...ha megfogom a kezét?- Vettem a bátorságot,és felnéztem rá. Bár ne tettem volna. Arcom pár centire volt az övétől,ami miatt rögrön elvörösödtem. Mielőtt még lehajthattam volna a fejem,ő kezét állam alá rakta,és nem engedett el. Mélyen a szemembe nézett,miközben beszélt.
-Mert nem szeretném,ha az ő kezét fognád!- Ezt a mondatot olyan nyugodtsággal mondta ki,mintha csak azt mondaná,hogy elfogyott a kenyér,én viszont hihetetlenül zavarba jöttem.
-A...akkor kiét?-Kérdeztem,mintha nem tudnám  válaszát,és mosolyogva lehajtottam a fejem.
Felkuncogott,és megfogta a kezem.
-Szerinted?- Suttogta a fülembe,és hallottam a hangján,hogy mosolyog.
-Nem tudom!-Nevettem fel,mivel nyakamba puszilt. Tudni illik irtó csikis vagyok. Lassan felemelte fejem,és a tekintetünk rögtön egymáséba fonódott. Annyira elkalandoztam,hogy már csak azt vettem észre,hogy egyre közelebb hajol. Már csak pár centire volt tőlem,mire az agyam azonnal kapcsolt. Apró kezeim kihúztam övéi közül,és a mellkasára raktam. Nem csinálhatjuk ezt,ő minimum huszonkét éves,én meg csak tizenhét.
Erőm kevésnek bizonyult,ugyanis nem állt meg. Ajkaink egymást súrolták,lélegzet vételem szaporább lett,de végül  lehajtottam a fejem.
-Ne!-Kértem remegő hangon,és attól féltem,hogy megint elsírom magam.
-Mi a baj?-Kérdezte,miközben kezei közé fogta az arcom.
Hirtelen nagy ajtócsapódást hallottam,mire kissé megugrottam. A nyomozó összehúzta a szemöldökét,és kezem elengedve felkelt az ágyról. Alig,hogy odaért az ajtóhoz,az kivágódott,és egy magas,sötét barna hajú pasas lépett be rajta. Amint meglátott,szemei elkerekedtek,és dühös pillantásokkal illette Harryt.
-Styles! Miért nem veszed fel a telefont?
-Neked is szia,Malik!-Morogta Harry,egy szemforgatás kíséretében.
-Hagyjuk most a nyalizást! Miért van az ágyadban az egyik rabunk,aki ráadásul még kiskorú?-Vonta fel a szemöldökét a pasas,mire én csak lehajtottam a fejem. Igaza van! Semmi keresnivalóm itt,ez helytelen!
-Miért jöttél?-Látszott a nyomozón,hogy mérges,és nagyon remélem,hogy nem rám.
-Csak szólni akartam,hogy holnap kihallgatásra viszem Alexát!-Ezzel bevágta maga után az ajtót,és szerintem távozott is. Félve néztem a nyomozóra,de nem szólt semmit,csak leült az ágy szélére,és felsóhajtott. Lassan négykézlábra álltam,és úgy másztam közelebb hozzá. Egyik kezem óvatosan vállára helyeztem,nem voltam benne biztos,hogy nem akad ki,vagy valami. Mikor rámnézett,szemei azonnal nagyra nőttek. Nem értettem mi baja,de aztán rájöttem,hogy a pólóm eléggé lelóg,és nincs rajtam semmi más. Ennél cikibb helyzetben nem is lehetnék. Arcom azonnal vörös színben pompázott,és lábaimra ültem,úgy szorítottam magamhoz a lenge kis anyagot.

Sziasztook! Kérlek mondjatok véleményt,valamiért nem érzem ezt a részt jónak,nem a megszokott környezetben írtam,stb. Remélem tetszett! ❤❤

Locked together [H.S.]Where stories live. Discover now