Egy angyal a szobatársam

15. fejezet

Kinyitottam a szemem és körülnéztem. Még mindig a fán voltam csak egy kicsit lentebb. Biztos akkor kerültem lejebb amikor elájultam.. de akkor nem kellett volna teljesen lezuhannom? Megint körülnéztem és most megpillantottam 5 kis fatündért. Aggódva néztek rám. Vajon miért ájultam el? Nem emlékszem.. feljebb akartam ülni de ekkor éles fájdalom nyilalt a bal kezembe. Ránéztem és levelekkel volt körbetekerve. A tündérkék látták mit nézek ezért az akivel először beszéltem gyorsan elkezdett magyarázkodni.
- Mikor elkezdtél zuhanni beverted a kezed és elkezdett vérezni  ezért bekötöttük neked. Azok ott rajta gyógynövények. - mondta kicsit félénken. Megint a kezemre néztem majd fölé emeltem a jobb kezem és meggyógyítottam. Majd letekertem a leveleket.
- Köszönöm hogy segítetetek! De ha szabad megkérdeznem, mi a nevetek? - összenéztek majd egyszerre bólintottak egyet.
- Mivel a fa megmentett téged ezért nem lehetsz rossz ember.. - mondta az egyik kistündér. - Engem Liliomnak hívnak. Ők pedig Szellő, Kamilla, Bíbor. És akivel először találkoztál - nézett a kezem felé mert a tündérke még mindig nem akarta elhinni hogy meggyógyult a kezem ezért megint elkezdte bekötözni. - Ő pedig Aloe. - mondta majd kicsit közelebb repült hozzám. - Ritkán jönnek erre idegenek. Téged mi szél hozott?
- Igazából csak sétálgattam az erdőben nem igazán figyeltem merre megyek. - körbenéztem a tisztáson, majd hátradőltem.
- Fáradt vagyok.. -  nem igazán értettem miért vagyok ilyen fáradt. Kicsit elkezdtem mocorogni mert itt nem volt annyira kényelmes de megcsúsztam és majdnem leestem az ágról amikor hirtelen megjelent oldalról egy ág. Szerencsére az megtartott úgyhogy nem estem le. Ránéztem a tündérekre akik kikerekedett szemekkel figyeltek.
- Mi a baj? - kérdeztem de semmit nem válaszoltak. Végül Aloe jött oda és megérintette azt az ágat amibe belekapaszkodtam.
- Ez a második alkalom, hogy megmentett téged a fa.. - furán néztem rá majd beugrott, mintha mondtak volna már hasonlót.
- Megmentett? - kérdeztem tőlük ők pedig arra az ágra meredtek amibe éppen most kapaszkodom. Én is ránéztem és akkor ugrott be hogy ez az ág eddig nem is volt itt! 
- Ez egy szent fa. - mutatott a fára. -Ezért is furcsálltuk, hogy egyáltalán megengedte hogy felmássz rá. 
- Szent fa?
- Más néven az Életfa. - jaj hát persze! Az a fa ami gondoskodik az erdőtündérekről. Hogy nem ugrott be azonnal. 
- Nem igazán szereti az idegeneket. - mondta majd intett a többieknek és lassan odajöttek hozzám. Mindegyik kis tündérke odadörgölőzött hozzám, majd kényelembe helyezkedtek rajtam. Aloe a lábamra ült és onnét beszélt.
- Bocsi de olyan kellemes aura vesz körül. Nagyon jó érzés. - mondta majd ő is rám dőlt. Nem igazán értettem de nem ráztam le őket. Nyugodtan hagytam hogy mindegyik elaludjon rajtam. Kellemes volt.  

Sziasztok! Remélem mindenkinek tetszett ez a rész :D Nem is olyan rég raktam fel részt, ezért remélem sikerült meglepnem benneteket :) Előre megírtam vagy 3 részt úgyhogy most lesz egy kis időm pihenni :D Hamarosan kezdődik a suli :/ Nem tudom, hogy iskola időben mennyire tudok majd új részeket hozni, mert nincs otthon gépem máshol meg csak itt tudok írni és év közben ide nem igazán van időm feljönni :/ De még bármi megtörténhet :D Addig is próbálok előre megírni részeket hogy fel tudjam rakni majd őket.