A lúzer és Ő (S/M)

2.rész~Csak egy álom volt?

Harry volt az nem értettem mit akar. Egy mozdulatta az ajkaimnak esett próbálat el tolni magamtól de olyan erősen fogott hogy nem hogy meg sem tudtam mozdulni hanem még rohadtul fájt is.
-Awh nem tudom mi ütött belém. Mondta Harry és hátrálni kezdett
Könycseppek hullotak a szememből. Ez volt életem első csókja és az is véletlen meg hozzá attól akit gyűlölök.
Harry elfutott én meg csak sírva leültem a fal elé.
Már kb 20 perce ott sírhattam mikor egy kezet éreztem a vállamon.
Felnéztem és Maty volt. Nem akartam hogy így lásson ezért lehajtottam a fejem és úgy zokogtam tovább.
Felsegített ma már másodjára...De még így is csak a földet pásztáztam.
Megfogta az állam és kényszerítette hogy a szemébe nézzek
-Mi történt? Kérdeztem aggódva
-Mit érdekel az téged! Mást sem tudtok csinálni csak engem basztatni! Hagyjatok béken száljatok le rólam! Üvöltöttem a képébe és sírva elrohantam. Azzonal haza mentem ahol még szerencsére nem volt otthon apám...gondolom megint valahol "iszogat".
Megcsináltam a leckém aztán olvasgattam egy picit mikor csöngettek.
Kinyitottam az ajtót Dany volt
Nem is köszönt csak belekezdett a mondandójába
-Hogy mertél TE  üvöltözni? Kérdezte
Nem válaszoltam igaz otthon vagyok de még így sem mertem Dany-nek beszólni.
-Maty-nek most tisztára bűntudata van Ribanc! Ordította
-Leszarom. mondtam és próbáltam becsukni az ajtót de nem engette . közelebb jött és lekevert eggyet
-Húzd vissza magad kezd túl nagy lenni az arcod. Mondta és elviharzott
Hihetetlenül el kezdtem sírni miközben az arcomat fogtam mert annyira fájt. Miért pont én?
miért pont én vagyok a lúzer? Felmentem a szobámba és lerogytam az ágyamra és így sírtam.. Elmentem fürdeni aztán lefeküdtem és álomba sírtam magam. Reggel elkészültem és le mentem enni mikor találtam egy cetlit az asztalon
"Szia Carly! Ki kellet mennem egy hónapra külföldre. El akartam búcsúzni de tegnap este elég későn jöttem haza és reggel nem akartalak felébreszteni. Legyél jó!
Apa"
Persze tegnap megint biztos a kocsmában volt vagy hajnali 2-ig. Na mindegy nem fog hiányozni legalább nem kell halgatnom amikor azon veszekszik velem (persze részegen) hogy miért nem tanulok hajnali 1-kor is és hogy meg fogok bukni a szín 5-ös átlagommal...nevetséges.
7:20-kor elindultam a suliba.
Persze ott áltak a kapu elött.
De most csak Dany nézett rám rosszalóan Maty és Harry a földet bámulták.
-Haladj már! Mondta Dany
Én meg gyorsan befutottam a kapun egyenesen az osztályunkba.
Kb 5 perc múlva Maty jött be egyedül és leült mellém fejét a lehajtotta a két kezére és úgy "aludt" a padon
Mivel még 10 perc volt a becsöngetésig ezért el kezdtem olvasni a kedvenc könyvem.
Mikor Dany és Harry is bejöttek a terembe Dany kiverte a kezemből a könyvet és Harry-vel el kezdtek röhögni.Gyorsan fel vettem a könyvet és láttam hogy kiszakadt belőle egy lap... egy könycsepp hagyta el a szemem. Ez a könyv anyukám kedvenc könyve volt én is már 6-szor elolvastam de számomra ez volt az egyetlen emlék anyukámról meg a könyv végében lévő kép a családunkról...és most tönkre ment + még sok lap össze gyűrödött és a boritója is koszos lett. Kirohantam a teremből egyenesen a lány wc-be ahol Sarah bent mosta a kezét de én mit se törődve vele berohantam egy fülkébe és csendesen elkezdtem sírni.
-Hahó! Jól vagy? Kérdezte egy hang ami hasonlított Sarah-éra és valósszínüleg ő is volt az
-Igen..minden rendben. Mondtam szipogva miközben próbáltam visszatartani a könnyzáport.
Hallotam hogy kimegy. Nem bírtam tovább elkezdtem bömbölni mint egy kislány akinek meghúzták a haját az oviban. Mikor már csak 5 perc volt hátra a becsöngetésig el keztem rendbe hozni magam (megmostam az arcom stb...)
Mivel kapucnis pulcsiban és egy szakadt csőfarmerben jöttem. Ezért fel húztam a kapucnit a fejemre és úgy mentem be a terembe.
Leültem a helyemre és próbáltam rendbe hozni a könyvet de nem ment...király hivatalosan is tönkrement az egyetlen emlékem anyámról kösz Dannis nagyon hálás vagyok.
-Sajnálom a könyvet. Mondta Maty eggyütérzően
-Én is. Mondtam és előpakoltam a tancuccaimat ezzel le zárva a beszélgetést.
Miután minden órának vége lett gondoltam elmegyek a parkba kicsit gondolkodni és friss levegőt szívni.
Már nagyban sétálgattam a parkban lévő halastó mellet mikor megpillantottam Dany-t Maty-t Harry-t és még pár 11-edikes srácot. Ahogy megláttak el kezdtek röhögni és olyanokat kiabáltak hogy "mivan lúzer nem tanulnod kéne!" meg hogy
"Jöttél meglátogatni a Rút kiskacsa ikredet?!"
Maty-t kivéve ő csak nézett és egyáltalán nem röhögött de még csak el sem mossolyodott...Lehet kezd rajtam megesni a szíve?
Gyorsan haza rohantam de nem sírtam már megszoktam. Megcsináltam a leckémet és gyorsan csináltam egy rántottát vacsorának. Éppen ettem mikor megszólalt a csöngő. Kinyitottam Maty volt. Mit keres ő itt?
-Szia! Nagyon sajnálom ami a könyveddel történt meg az is ami a parkban...ahmm igazából az egészet sajnálom hogy csesztettelek meg minden. meg tudsz bocsátani? Kerdezte
Láttam a szemében a megbánást és hogy szégyenli ami történi.
Nem tudom mi történt de el kezdtem sírni..patakban folyt a könnyem és nem tudtam megállítani.
Maty közelebb jött és erősen magához ölelt.
Nagyon meglepődtem de vissza öleltem és a fejem a mellkasába fúrtam. Éreztem ahogy belepuszil a hajamba.
-Köszönöm! Mondtam szipogva
-Mit? Kérdezte látszott rajta hogy tényleg nem tudja miről beszélek
-Hát hogy ide jöttél és bocsánatot kértél. Mondtam
Erre nem mondott semmit csak megölelt.
-Figyelj ha akarod ez köztünk maradhat. Mondtam mert gondoltam hogy nem akarja felvállalni ami most történt
-Engem nem érdekel... De kérdezhetek valamit?
-Persze
-Dany ütött már meg téged? Kédezte
Erre most mit mondtak? Hazudjak neki vagy mondjam el az igazat. De ha elmondom az igazat tuti hogy Dany nagyon pipa lesz..ahhh mit csináljak?
-2-szer. Mondtam halkan és nagyon nagyon félénken.
-Mekkora egy tapló paraszt. Mondta kinyototta az ajtót mondott még egy sziát és elment.
Nem érdekelt hogy ilyen gyorsan elhúzott csak azon járt az agyam hogy ez most tényleg megtörtént vagy csak álmodtam?