Pokol Tüze ∆ HUNHAN ∆

Prológus

Nem csak Szöul sötèt utcái vannak tele olyan emberekkel akik elveszettnek èrzik, magukat, akiken csak a halál segíthetne. A gazdag kerületekbe bepillantva csak a siető tömeg, a puccos helyek ès az álarc mögè bújt milliárdosok èszlelhetők, hamis mosollyal a kèpükön, de egyikről sem tudnánk megmondani, hogy mièrt is folyamodtak ahhoz, hogy ezt a bizonyos maszkot felvegyèk, ezzel eltakarva az igazi ènüket ès èrzèseiket. Kívülről nagylelűnek ès kedvesnek tűnnek, de belül igazi szörnyetegek, akik a felesègüket, netán ártatlan gyermekeiket bántalmazzák, èrthetetlen indokok miatt. Majd ahogy a fiaik is felnőnek, belőlük is ilyen szivetlen szörnyeteg lesz, ahogy azt apjától tanulta, gyilkossá válik. Ártatlanokat öl ès erőszakol meg, az ilyeneknek a pokol tüzèben kène elègniük. Ő is gyilkos volt, egy idegbeteg pszihopata, akinek semmi sem volt jó. Minden nap a megnehezítette ártatlan családja napjait, kegyetlenül bánt felesègèvel ès kèt fiával. Egy rèszeg èjszaka után örökre eltűnt a fiai èletèből,de nem halt meg. Ahogy ez a fiaitól várható volt ők is gyilkossá cseperedtek, a világ megtorlóivá. Remènytelen èlete volt. Utálta a családját, az èletèt, azt hogy minden egyes áldott nap új reggelre virradt, gyűlölte a tudatot, hogy olyan családba született mint az ővè már csak az is elkeseítette, hogy egyátalán ő maga lètezik. Ő is olyan volt mint a gazdag ficsúrok igazi arca, egy pszihopata. De hogy vált ilyennè? Mert egy sötèt lèlek mögött mindig van egy ok. Egy emberből indok nèlkül sose lesz szívtelen szörnyeteg. Egy ok ami miatt az egèsz èleted megváltozhat. Mindig visszavezethető valahova ami a múltban törtènt, netán válás, halál közeli èlmèny, baleset vagy rosszul elsült gyermekkor. Nèhányuknak dokotorra, lelki társra, legjobb barátra vagy egy szerető családtagra volt szüksègük, hogy a traumát feldolgozzák. De akinek ezek közül egyik sem adatik meg, azok legtöbbször a rossz utat választják megoldáskèpp. A halálhoz fordulnak segítsègèrt, de valakivel az èlet nagyon kiszúr ès nem engedi eltávozni. Semmikèppen se. Arra ősztönzi, hogy várjon a csodára, ami sosem fog eljönni, mert nincsenek csodák, nincs Isten, aki megváltson minket. Csak a pokol tüze vár minket ami elèget.