Te vagy a vesztem!

4.

-Sz-szia.. ~öltők egy elég gáz vigyort magamra.
-Hűha gyönyörű vagy. Azt hittem másnaposabb leszel. ~nevetve sétál be a nappalimba.
-Hát volt egy kis segítségem. ~nevetek én is.
-Sajnálom a tegnap estét! ~hajtom le a fejemet szégyenemben.. Állam alá nyúl és szemembe néz.

-Ne butáskodj már! Rég volt ennyire jó estém. ~kacsint rám, én pedig nem tudom le venni szemeimet rózsaszín fél mosolyra húzott ajkairól.
-K-kérsz valamit? ~töröm meg a zavarba ejtő csendet.
-Valami innivaló jól esne, de majd én intézem már úgy is jártas vagyok. ~végig simit puha kezével arcomon majd kisétál a konyhába.

-És mond csak mit dolgozol? ~teszem fel hangosan a kérdést, hogy meghallja. Egy darabig semmi válasz nem jön. Majd kisétál 2 pohárral és egy üveg cola-val amit szerintem a hűtőből vett ki. (Imádom a Coca cola-t mindig tartok itthon)

-Egy nagy irodában a városban. A fiúk is velem dolgoznak csak Kooki nem mert ő énekesi pályát futott be. ~mondja büszkén még is furcsán.
-Hope szállít, fuvaroz. Moni és Jin az én jobb és bal kezem, én vagyok felelős a hivatalos hátteri dolgokért és a pénz ügyekért. Tae pedig még gyakornok. ~mondja úgy mintha ez lenne a legnormálisabb dolog a földön.
-De jó akkor mindannyian sokra vittétek. ~mondom vidáman büszkeséggel a hangomban.
-De édes vagy.. ~neveti el magát miután ki öntötte a colat.
-Miért? ~rebegtetem meg kérdőn a pilláimat felé.
-Ahhoz képest, hogy én milyen hülyén reagáltam a te munkádra, te olyan boldog lettél attól hogy mi miket dolgozik. ~vakarja meg a tarkóját és kerüli a szemkontaktust.
-Ne butáskodj már, a rendőr munka megkeseríti az embert.. ~a vidámságból szomorúba váltok.

-Na, dehogyis! Nem akartalak le hangolni. És mesélj csak.. Egy ilyen szép, vagány rendőr csajszinak, hogy-hogy nincsen ivó cimborája?! ~félmosolyra húzza a száját és úgy várja válaszomat.
-Nagyon megalázó lehettem az este.. Ritkán iszom, mert sajna általában ilyen reakciót vált ki belőlem. Nem vagyok se szép se vagány sajna így nem vagyok olyan jártas a randizásban. ~piszkálom a lelógó sötét fürtjeimet.

Mire megragadja a kezemet és én felkapom a fejemet. Mélyen a szemembenéz én mégse tudok gyönyörű sötét szemeire figyelni.. Szemeim halvány rózsaszín ajkaira tévednek.

-Gyönyörű, aranyos, vicces, kedves és egyáltalán nem megalázó voltál az este. Mikor a kávézóban megláttalak elbűvöltél. És azóta percről percre biztosabb vagyok abban, hogy nekem szánták ezt a hihetetlen angyalt. ~leheli ajkaimra a szavakat.

Lassan közeledik felém és ajkaimra hajol. Először meglepődök közeledésén de mikor megérzem finom puha ajkait ajkaimon, lehunyom a szemeimet. Finoman mozgatni kezdi párnácskáit és én viszonzom. Arcomat kezei közé fogja és szendélyesen falni kezdi ajkaimat.

Olyan érzés mintha először csókolnának, sosem éreztem ennyire erős izgalmat és vágyat. Beletúrok puha, dús fekete hajába és kicsit meghúzom. Fogai között végig húzza alsó ajkam és elmosolyodik. Átkarol és hónom aláfog, majd a combjaim aláteszi a kezét és magához ránt. Átkarolom a nyakát és szenvedélyes csókban hivom.

Felkap és elindul felfelé a szobámba.

"Még jó hogy Jimin rendet rákot mert én fel se jöttem mióta elment."

Mikor az ajtóhoz érünk nehezen lenyomja a kilincset és a lábával belöki az ajtót. Hirtelen abba hagyja a csókot mire ilyedten pillantok félrá és látom meredten bámul előre mire én is oda nézek és le esik az állam.