Bad Boy

.2.

*Jennie Szemszögéből*

-- Ha azt akarnád hogy abba hagyjam akkor nem dugtad volna bele az orrod a másik dolgába -- mondja miközben a közüttünk lévő távolság kisebb és kisebb lesz -- Tehát gondolom, nem igazából akarod hogy abba hagyjam.

A rajtam lévő lenge ing már majdnem teljesen ki van gombolva. A melltartómat teljesen láthatja, és még ebbe a gondolatomba is belepirulok.

-- Hagyd a-abba. .

A karcsú ujjai viszont még gyorsabban tépik rólam a vékony anyagot. Tennem kell valamit!

A kezem csattant az arcbőrén. Egy piros folt keletkezik ott ahol érte a csapás. Viszont észreveszem hogy a kezem elengedte, így gyorsan kioszolok a szobából vissza se nézve.

A következő napon

A konyhába kullogtam be fáradtan, még mindig egy kicsit lesokkolva a tegnapiak miatt.

"Egy szemhunyásnyit sem aludtam. . "

Namjoon mosolyogva köszönt egy meleg kávét a kezembe nyomva.

-- Ah, köszi.

-- Fáradtnak tűnsz. Történt valami amiatt nem tudtál volna aludni? -- vizslat a szemeivel.

Gyorsan megrázom a fejem és helyet foglalok.

-- Hé, Taehyung! Gyere menjünk! -- hallom meg Jungkook hangját.

Hátra fordulok és meglátom azt amint Taehyung szeme egy lyukat éget a hátamba.

-- Most nincs kedvem. Talán suliba se megyek.

A fiatalabbik nem hagyva ezt, megrántja nyafogva a hyung-ja karját.

-- Ow!

-- Bocsi, hyung. Miért fáj a karod? -- kérdezte Jungkook megszeppenve.

-- Tegnap egy ártalmatlan lány nyomot hagyott. -- mosolygva rám néz.

-- Ah, egy lány megint. -- fújja ki a levegőt Jungkook. -- Vigyázz velük, nehogy bajba kerülj a végén!

-- Egy naív lányt nehéz megszelidíteni, -- miért mondja ezt miközben rám néz? -- De figyelj, a kezemből fogsz enni.

-- Miért kéne figyelnem? Mit csinál az hogyha figyelek. . -- értetlenkedik a legfiatalabb.

Taehyung vidám szeme találkozik az enyémmel. Hozzám beszél!?

Nem tudom miről beszél de azt tudom hogy valami piszkos dologról. .

Pár nappal később

Woah, ez az első szabadnapom amióta ide jöttem. Egész nap aludtam mégis fáradt vagy.
Inkább csak tanulok a holnap órákra.

"Ne nyúlj hozzám"-- egy lány hang üti meg a fülem.

A mellettem lévő szobából jön?

" Ah, igen. . Taehyung, olyan aggreszív vagy."

Omo, miket hallok.

Kirontok a szobából és mit látok. A fiúk egymás hátán próbálnak a kulcslyukon keresztül leskelődni.

Tipikus fiúk. .

-- Ne lökdöss Jimin! -- Suga nyávogja.

-- Várj, nem látom jól. . -- mondja Jungkook.

-- Ömm, fiúk?

-- Szia, Jennie! -- köszönt a legfiatalabb.

-- Halgass.

-- Te halgass.

-- Mit csináltok? -- lépek pár lépést előrébb.

-- Hallottuk hogy Tae barátja átjött. -- röhög Jhope.

-- És most . .

-- Igen, Jennie, leskelődünk. -- nem is szégyelli.

-- Halgassatok mert túl hangosak vagyunk!

Itt már mindenki hangos..

Az ajtó hirtelen kicsapódik és Taehyung jelenik meg.

-- Hangokat hallottam. -- és meglát minket -- Várj, ti mit csináltok itt!?

Bazd. .

-- Miért gondoltam hogy jobb ha az én szobámat használjuk.. -- Gyere, Sunny siessünk!

Egy lány lép ki nem sokat takaró ruhákban. A mellkasán piros foltok vannak. Az az amire gondolok!?

-- Nyugi Jennie. Majd te is hagyhatsz olyanakot rajtam, újra. -- harap bele az alsó ajkába Taehyung.

-- Újra!? Jennie, ez mit jelent? -- néz rám ijedten Jin.

Most hogy fogom kimagyarázni magam. .

Következő iskolai napon

Egy terembe ülök Vele. És a legrosszabb hogy csak mi ketten vagyunk egyedül.

Hülye tanár minket rakott össze hogy tervezzük meg a következő osztály kirandulást.

-- Ez unalmas így. -- néz rám. -- Nem akarsz valami érdekesebbet csinálni, Jennie?

Ignoráld őt.

-- Szomjas vagy?

-- Megyünk a kávézóba?

-- Megcsókolhatlak?

I-ignoráld őt.

-- Ha nem válaszolsz, megfoglak.

Ijedten nézek fel. Taehyung mosolyog, és megnyalja a száját.

-- Amikor egy ilyen aranyos reakciót látok, mégjobban játszani akarok veled.

Felsóhajtok, mivel hiába várok, Ő nem fog segíteni nekem.

-- Ha nem segítesz akkor ezt egyedül fogom megcsinálni. -- mondom miközben felállok.

-- Mi? Most hova mész? Jennie, nem vagy mókás!

Nem hallok többet hisz kifutottam a teremből.

-- Jennie állj! Miért futsz? -- túl gyors velem szemben.

-- Csak hagyj békén, Taehyung!

-- Miért?

-- Mert csak játszol! Ha játszani akarsz menj s szerezz egy másik csajt magadnak!

Egy pillanatra megállunk és farkas szemet nézünk.

-- Oh, irigy vagy? Ez cuki~ -- mosolyog mint ahogy mindig szokott -- De ne félj! Én a tiéd vagyok, Jennie.

-- Kösz nem!

Nem érti meg. .

Gyorsan futok el, de mindig elér. Megfogja a csuklóm és magához húz.

-- Megvagy. Mostmár abba hagyhatjuk a fogócskát. Mit akarsz csinálni következőnek?

-- S-semmit! Csak engedj el!

-- Tényleg ezt akarod? Ha elengedlek talán soha nem látsz többet.

-- Taehyung ez igaz? -- nézek rá.

-- Haha, csak hülyítelek! Azt gondoltam megadod magad ha komollyá válok, de nem.

Ez a beszélgetés sehova sem megy és nem tudok semmit ellene tenni. . Aish, ez a fiú.