I love you dangerously | BEFEJEZETT |

2.fejezet

Miután szombat reggel Draco távozott Hermione lakásából,a lánynak átlagos hétvégéje volt,bevásárolt,főzött és megcsinálta a ház körüli teendőket,majd mikor mindezzel végzett csinált egy csésze teát,megragadta éppen aktuális könyvét és a kanapén kényelembe helyezve magát olvasni kezdett.Így telt hát ez a hétvége,de egyetlen dolgot,bármennyire is próbálta nem tudott kiverni a fejéből.És az a dolog nem volt más,mint Draco Malfoy felbukkanása.A lányt teljesen felkavarta az eset,elsősorban a régi sérelmek miatt másrészt pedig mert...Basszameg..leitta magát Draco Aranyvérű Malfoy társaságában.Ez valljuk be elég hihetetlennek tűnik..De igaz.Ráadásul az este nagy részére nem is emlékszik.Ez nem Hermione Grangerre vall..Mivan abban a fiúban,ami miatt így kifordult önmagából? Még látjuk egymást Granger.-visszhangoztak a lány fejében Malfoy szavai...Hát ez szuper.

Draco helyzete sem volt sokkal különb,amint hazaért Emily kérdésekkel bombázta hollétéről,mivel hamarabbi érkezésre számított.

-Történt egy kis baleset.-jelentette ki Draco.

-Baleset? Miféle baleset?Hol voltál?-sopánkodott a hölgy.

-Kiment a bokám,tele voltam véraláfutásokkal találkoztam egy lánnyal,aki volt iskolatársam és ő gyógyított meg.-válaszolt egyhangúan a fiú.

-Egy lány?-csendült fel a nő hangja.-Na végre Draco!

-Ne reménykedj..tudod ő az a lány,akit....akit rengetegszer bántottam.-csengett megbánás hangjában.

-Ugyan,azóta megváltoztál..és ezt most be is bizonyíthatod neki.-válaszolt.

-Lehet,hogy így van..azt mondta megbocsátott nekem..és ő is minisztériumi dolgozó..talán jóvátehetem.-gondolkodott hangosan a fiú.

-Na látod.-nevetett fel Emily.-És most gyere,készítek neked reggelit,addig te mesélj nekem a gyakorlatról.

-----

Én már megbocsátottam.-csengtek Hermione szavai a fiú fejében.De mit bocsátott meg? Hogy sárvérűnek neveztem?Hogy nem segítettem rajta a kúriában?Hogy mindig többnek gondoltam magam,mint aki valójában vagyok?-gondolkodott az ifjú Malfoy. Jóvá fogom tenni...még akkor is,ha most nem tudom hogyan kezdjek hozzá.

A Marseilleben töltött hétvégén rengeteget gondolt a lányra,hiszen hogyan is tudta volna kiverni a fejéből,ha Emily folyton faggatta. "Szép lány? Milyen színű a szeme? Okos?Hát persze,hogy az,hiszen te,Draco megválogatod kivel állsz szóba."

-Gyönyörű lány,szemei csokibarnák,hihetetlenül intelligens és okos,nemhiába volt iskolaelső...de én mindennek ellenére bántottam őt,pedig akkor is így gondoltam rá..a szívem legmélyén.-mondta a fiú és hangját megfűszerezte a szomorúság.

Emily egy vállba bokszolással jutalmazta a fiút.-Hagyd már abba!Minden rendben lesz,egy helyen dolgoztok,elmondod neki őszintén mindezt és szent a béke.-jelentette ki.

-Hoho.Egy Malfoy nem fedi fel csak úgy a titkait.-szólalt fel úgy,mintha ez egy mindenki számára evidens tény lenne.

-Persze,persze-húzta mosolyra a száját a boszorkány.

Draco Hétfő reggelén búcsúzott el Emilytől,ugyanis indulnia kellett dolgozni.-Hétvégén jövök.-nyomott egy csókot a nő arcára,majd el is tűnt.Először Párizsi lakását vette célba,ahol lepakolt pár tiszta ruhát,majd indult is a Minisztériumba.Szinte még meg sem érkezett,mikor a parancsnok a kezébe nyomott egy aktát azzal,hogy vigye fel a miniszter úrnak.Szóval Draco komótos léptekkel el is indult és azon gondolkozott vajon merre jár most a kis Griffendéles boszorkány.Nem is tudta pontosan,hogy miért érdekli ennyire,csak hajtotta a vágy,hogy beszéljen vele. Gondolataiba merülve észre sem vette,hogy a miniszer irodájához ért,majd mikor feleszmélt kopogott az ajtón.