I'm in love with a Warlock

Flirt

- Én ezt nem hiszem el. – Alec továbbra is azt a megvető pillantást vetette a boszorkánymesterre, mint amikor belépett a lakásába. Izzy arcáról lerítt, hogy hisz a férfinek, mégsem szólhatott bele. Alecnek nem csak a tekintete volt haragos, hangja sem volt épp a normális, hallani lehetett benne cinizmust, némi éllel. – Milyen haragos vagy, árnyvadász. Nincs kedved meginni egy italt a szobámban? – Magnus mosolya kiszélesedett, amikor konstatálta, hogy a Lightwood fiú hatalmas szemeket mereszt rá. Isabelle felkuncogott bátyja mögött. A boszorkánymester a lányra kacsintott, majd figyelmét ismét a fiúra fordította. Alec nyelt egyet, valamiért meztelennek érezte magát a rá szegeződő szempártól. Inába szállt a bátorsága, azt hitte megbirkózik majd a boszorkánymesterrel. Cserélhettem volna, mekkora idióta vagyok. – Gondolta magában, miközben vett egy mély levegőt. -  Magnus Bane... Be kell vinnünk kihallgatásra. - Alec halkan beszélt, mintha sokkban lenne, ami valljuk be... Szóról szóra igaz volt. Nem számított rá, hogy a férfi ilyeneket fog mondani neki. - Ám legyen, de nem hazudtam. - Magnus készségesen nyújtotta egyik karját, amíg a másikkal egy portált képezett az Intézetbe. Alec hangtalanul megragadta a férfi alkarját, úgy húzta maga után, mintha sietős dolga lett volna. Izzy követte őket, majd bezárult a portál. - Izzy... Rád bízom a vendégünk, rendben? - Amint megérkeztek, Alec elengedte Magnus kezét. Isabelle bólintott egyet, és átvette a férfit. Néma csendben sétáltak el. Alec fellélegzett. Végre nem kell feszengenie. Ennek örömére a szobájába vette az irányt, hogy vegyen egy forró fürdőt.
- Alec nagyon zárkózott, de biztosan beadja a derekát. - Isabelle Magnusra mosolygott, miközben a kihallgatásra használatos terembe mentek. - Nyugodj meg, ismerem. Nem fog sokáig ellenállni. - Magnus lágyan felsóhajtott. - Remélem igazad van.

~

Alec épp tiszta ruhát vett fel, amikor húga benyitott hozzá. - Téged akar, nekem nem hajlandó beszélni. - Alec hátán végigfutott egy pillanatra a hideg. - Ki van zárva. - Vörösödött el, miközben belebújt pulóverébe. - Alec Lightwood, ne legyél beszari. Szambázz le és szedj ki belőle mindent. Akár egy randira is elhivathatod magad. Nem tudom, hogy észrevetted-e, de Magnus odavan érted. - Izzy kuncogva hagyta el a szobát. Hosszú haja minden egyes lépésnél hullámzott.
Alec gyomra liftezni kezdett, amikor végre rávette magát, hogy bemenjen a boszorkánymesterhez. Az említett az asztal mellett ült, egyik kezével könyökölt a lapon, tenyerében megtámasztva állát, míg a másikkal a sík felületet simogatta. Szemeit lassan emelte az érkezőre. - Fél óra késéssel, de végre ideértél. - Magnus hangja unott volt, sugárzott belőle némi negatív energia. - Nem kötelező kedvelni. - A fiatalabb férfi kihúzott magának egy széket, majd leült az idősebbel szemben. - Megkaptál, beszélj végre. - A boszorkánymester lassan felnevetett. - Eszem ágában sincs beszélni, amíg nem adsz cserébe valamit. - Az árnyvadász elkerekedett szemeit látva, Magnus még ennél is jobb kedvre derült. - Te most szórakozol velem?! - Alec felállt, olyan erővel, hogy a szék, amin az imént ült, a földre zuhant. - Szóval te vagy a rossz zsaru? - Az idősebb lehunyta szemeit egy pillanatra, közben elmosolyodott. - Te is tudod, hogy valamit adnod kell cserébe, ne játszd meg magad. - Amikor Magnus kinyitotta szemeit, Alec olyan pózban állt, mint egy magányos farkas. Lehajtott fejjel nézte a cipője orrát, néha nyöszörgött, satöbbi. - Mit akarsz cserébe...? - Egy pillanatra megemelte fejét az ifjú árnyvadász, görcsösen várt a válaszra. - Mondjuk... A pulóvered. - Magnus szájára egy huncut mosoly görbült. Alec lefagyva állt néhány másodpercig. - Mi...? A pulóverem...? - A boszorkánymester bólintott. Alec nyelt egyet, de a torkában lévő gombócot nem tudta eltüntetni vele. - Gyerünk már, nem érek rá egész nap. - Az ifjú lassan emelte kezeit a ruhadarab aljához, szíve úgy kalapált, mintha nem kapna elég vért, mivel az mind az arcába folyt, ezzel vörös színbe bújtatva orcáit. Egyszercsak megragadta a felsőt, és olyan erővel húzta le magáról, hogy majdnem elszakadt az anyag. Az asztalra dobta, majd felvette a széket és leült. - Öröm veled üzletelni, Alec. - Ahogy Magnus a nevén szólította, Alecen valami furcsa érzés száguldott végig. - Inkább beszélj, Magnus. - Üsse kő, ha már ő is kimondta. - Gondolta Alec, majd szúrós szemekkel nézett a boszorkánymesterre. Magnus összefonta mellkasa előtt a kezeit, és hátradőlt. Nem volt hajlandó beszélni. Alec kezdte elveszíteni a türelmét. Megint felállt volna, ám húga benyitott. - A Klávé köszöni, elmehetsz. - Magnus mosolyogva kapta fel az asztal lapjáról az alku tárgyát, majd elment a döbbent arcú Alec mellett. - Viszlát, Alexander. - Ezzel kilépett az ajtón. - Miért vagy félpucér? - Izzy furán nézett bátyjára, mire az felsóhajtott. - Nem akarok róla beszélni!