Good morning, Alexander

1.1K 74 4
                                    

- Alec... - bökdöste meg a szendergő fiút Magnus. Elég nyakatekert pózban aludtak el egymás mellett. Valamint ott van az is, hogy valamikor az éjszaka közepén Alec manőverezve Magnusra feküdt, s a boszorkánymester már legalább fél órája próbál kiszabadulni anélkül, hogy felébresztené a fiút, de mostanra kezdett elege lenni. Így csak fordult egyet, ezáltal a rajta fekvő fiú a padlón landolt.

- Mi történt? Démonok? - Ült fel egyből Alec. Magnus megforgatta a szemeit, miközben sóhajtott egyet. Az ágy szélére mászott, és finoman megsimogatta szerelme fejét.

- Drága Alexanderem, ha legközelebb is úgy kelek fel, hogy pizsamában fekszel rajtam, kint alszol a kanapén - kúszott egy apró vigyor a férfi arcára.

- Várj, azt akarod mondani, hogy csak ruha nélkül feküdhetek rajtad? - Magnus bólintott. Alec elvörösödve kapott az arcához. - Magnus!

- Igen, Alexander, ez a nevem - kelt ki a boszorkánymester az ágyból, majd leheletnyi puszit adott a pirongó fiú homlokára. - Gyere szépen, ki ne hagyd a legfontosabb étkezést - fogta meg Alec karját a férfi, s maga után húzta.

A konyhában Alec felült a konyhapultra, miközben várta, hogy Magnus kávét csináljon. A boszorkánymester arcára rejtett vigyor kúszott, mivel Alec pont a kávéval teli fémdoboz előtt ült. Csupasz talpa nem cuppogott a padlón, így Alec észre sem vette, amikor párja a lábai közé sétált és szinte ráfeküdt, hogy elérje a dobozt. Már csak azt realizálja, hogy Magnus a fejét a pólójába nyomja, és még a keze is leesik a fiú oldala mellé.

- Ez melyik udvarlási módszered? - kérdezte megszeppenve, talpig elpirulva Alec.

- Ez a: Az árnyvadász pasim beült a doboz elé, amiben tartom a kávét, és túl nagy ahhoz, hogy csak úgy el tudjam érni... Egyéb kérdés? - nézett fel Magnus. Alec ráncolta a szemöldökét és felsóhajtott.

- Végül is van.

- Akkor mondjad.

- Hol marad a jó reggelt csókom? - Magnus ledöbbent, de aztán azonnal cselekedett; karjait összefogta Alec dereka körül, ezzel közelebb húzva magához a pulton, hogy szenvedélyes csókot tudjon lehelni a fiú tökéletes ajkaira.

- Jó reggelt - mondta a csók végeztével a férfi.

- Neked is... - nyögte ki Alec. Aztán kinyúlt maga mögé, és Magnus kezébe nyomta a dobozt. - Kevés tejet kérek bele - tette hozzá.

- Máris csinálom, kedvesem.

~

A kávé elfogyasztása után Alec telefonja rezegni kezdett a pulton.

- Fenébe... - mondta a fiú, miután meglátta a kijelzőn lévő rúnát. - Mennem kell. Jól éreztem magam veled. Vigyázz magadra - ezzel Alec puhán megcsókolta a férfit, és máris felhúzta a bakancsát. Aztán kilépett az ajtón. Magnus utána ment. Úgy, ahogy volt. A köntösében és a mackónadrágjában.

- Inkább nyitok egy portált - javasolta Magnus, miután utolérte Alecet. - Metróval sosem érsz oda. Reggeli csúcsforgalom van.

Alec bólintott. Kéz a kézben mentek vissza a lakásba, majd a fiú végleg eltűnt, ezúttal a portálon keresztül.

I'm in love with a WarlockDonde viven las historias. Descúbrelo ahora