6. Fejezet

34 1 2
                                    

-Szia anya!
-Boldog szülinapot kicsim!
-köszi, hogy vagy? Fáj még a fejed? Olyan büntudatom van. Mi lett volna ha nem jön a postásnéni és nemhívja a mentőket?

-jaj édeském te nem tehetsz róla, de minek is a múltal törödni, ami történt az megtörtént.

-Úristen!!!!
Mitörtént a lábaddal ugye nem törted el?? Nem kell ide még egy beteg.
- Anya nyugi semmi nem történt, csak kicsit megzúzodott.
-de hát kislányom miért nem vigyázol magadra!?
-csak elbotlottam Anya!Inkább arról mesélj, hogy te
hogy vagy?
-Egyre jobban kicsim.
-------------------------------
Késődélután értem haza, tényleg "annyira jó a szülinapom eddig"
A gimiben majdnem eltöröm a làbam, aztán az a fiú aki eddig tetszett elhív randizni és nem megyek el. Tényleg akkora egy balfasz vagyok, lehet hogy már nem is érdeklem, vagy azt hiszi, hogy nekem nem szimpi, és nem próbàlkozik többet, végülis annyi más lány van rajtam kívül, de az is lehet nem is jövök be neki csak barátilag akart találkozni velem...
Ja és vissza térve a mai hiper-szuper napomra.
Zárásképpen az egész délutánt agy büdös kórházban töltöttem...
Jó kis szülinap mondhatom!
De azért valami mégis mosolyt csalt az arcomra...
A reggeli meglepetés volt az, tényleg még nem is bontottam ki Luca ajándékát!
Gyorsan elővettem a farmer dzsekim zsebéből a kis dobozt.
Egy pár fülbevaló volt benne,  két kis madárka himbálózott a kis aranyláncokon. Igen arany. Ha még nem emlitettem volna Lucáék nagyon gazdagok és hát úgytünik rám nem sajnálja a pénzt...
A fülbevalók tökéletesen illettek a kedvenc nyakláncomhoz.
-------------------------------
Apa csak 7-re ért haza.

-Boldog szülinapot!kislányom, ugye nem haragszol, hogy, csak most értem haza, de elhalaszthatatlan üzleti tárgyalásom volt.
- jaj dehogy Apu!
Mondtam nem túl meggyözően.
-van egy meglepetésünk anyukáddal számodra! Remélem Brigit nem kotyogta ki!!!
Gyere utánam!, vagy várj elöbb felrakom ezt, hogy ne lessél!
és a szememre kötött egy kendőt.
-na most már elindulhatsz!
Megfogta a vállam és úgy vezetett óvatosan előre.
Megáltunk.
- kinyithatod a szemed!
Nem hittem a szememnek egy vadiúj, kis, piros smart parkolt a garázsunkban.
-Ez mostantól a tiéd! Csak tessék megcsinálni a jogsit!
-Úristen apu köszönöm!
öleltem magamhoz..
CSÖRRR, CSÖRRRR szólalt meg a telefon megtörve a szép pillanatot.

Apu légyszi! Ne vedd fel!
Imádkoztam magamban.

- igen Dr. Szabó Bernáttal beszél. Persze! Jókor!
- várj egy kicsit Fontos!
Súgta nekem.
Aha, akkor löttek hangulatos családi szülinapozásnak!
Bár már két elfoglalt ügyvéd gyermekeként megszokhattam ezt.
Beültem a kocsimba, kezemmel végig simitottam a bőr üléseken, mindennek új szaga volt, beinditottam a rádiót és elképzeltem milyen nagyokat fognak nézni majd az osztálytársaim ha ezzel jövök iskolába. Végre vége az fárasztó buszozásnak.

Kezemet a kormányon pihentettem, eszembe jutott, hogy még meg sem köszöntem Lucának az ajándékát. Gyorsan irtam neki, és elújságoltam hogy mit kaptam az elöbb.
-figyi sok minden mondanivalóm van.
Holnap tali? Mondjuk nálatok.
Irtam neki.
--------------------------------
Igaz apa egész estére eltünt, nagyon boldog voltam az autómtól. Luca az elmondása szerint már így látatlanba is megpukkad az írigységtől.

Fogat mostam, fürödni sajnos nem tudtam a lábam miatt.

Később befeküdtem az ágyamba és magamra húztam a takarót.
Jó éjt Dorottya!
Mondtam magamnak.

Légyszi kommenteljetek!🙏🏻🤗
Ja, és ha tetszik, nyomjatok egy vote-ot💜

💢Pirosred

EcsetvonásWhere stories live. Discover now