8. Fejezet

28 1 0
                                    

Aztán hirtelen minden világos lett...

Filmszerűen jöttek vissza az emlékek. Igen most már emlékszem. Amikor meghallotam Anya halálszerű sikolyát egy pillanatra azt hittem meghalt. A kezemből kiesett az ecset és nagy hanggal koppant a földön. Az a pár pillanat kitörlődött, amit akkor éreztem, amig leértem a nappaliba. Valami olyan érzés keritett hatalmàba, amit nem nagyon tudok megfogalmazni. Visszatérve arra vörös csíkra a madár szemében valószínűleg ijedtemben húzhattam bele.
Az viszont nagyon érdekes, hogy teljesen más hangulatot, kisugárzást adott a képnek. Eddig olyan, kedves lágy biztonságot sugallott, most inkább félelmet, valami hasonlót, mint amit én éreztem akkor.

Lehet, hogy másnak ez csak egy ártatlan ecsetvonás, de számomra sokkal többet jelentett. Ekkor döbbentem rá, mennyi mindent lehet a szemnek egy árnyalatával kimutatni, milyen meghatározó lehet akár csak egy ecsetvonás is. Ez az egy vörös csillanás teljesen átformálta a képet.
————————————
Pár héttel később
<><><><><><><>
Ha visszaemlékszem arra a napra, ami egy nagy változást hozott az életembe, mindig elmosolyodom. Az lett a kedvenc képem, ki is raktam a szobám falára.
Fura ezt igy kimondani, de egyszerűen imádok szemeket festeni. Annyi mindent lehet kifejezni velük. Azzal kísérletezem, hogy megfestem többször ugyanazt a formájú arcot, csak a szemeket változtattom meg. Aztán összehasonlítom őket. Például ha festek két szemet a szemek sötétek szinte feketék és a pupillák kitágulnak azzal ijedtséget lehet kifejezni. Lehet mosolygós szemet  is festeni, de lehet kíváncsian csillogót is. Arra jöttem rá, hogy a szem a legmeghatározóbb eleme az arckifejezésnek. Persze az arc hangulatát rendkívül sok dolog befolyásolja, a száj, az orr, a szemöldök, de valahogy a szem szerintem s legmeghatározóbb elem.
Mostanában sok emberi arcot festek és rajzolok.
Napról, napra jobban megy, egyre élethűbbek és kifejezőbbek.
Már apámnak is feltűnt, (pedig ő aztán igazán nem foglalkozik velem túl sokat),
hogy alig jövök ki a szobámból, szinte minden időmet ott töltöm, csak enni járok le. Persze azt ő nem tudja, hogy mit csinálok ott fönn. Csak festek, festek, festek és rajzolok, rajzolok, rajzolok és festek.
Csak az a gond, hogy emiatt teljesen eltávolodtam még Lucától is, az egyetlen legjobb barátnőmtől.
Egyik este hallottam, hogy Anya aggódva kérdezi Apámtól, hogy vajon mi bajom lehet.
-Óó, biztos csak egy kis szerelmi bánat!
-háát elképzelhető. Majd én beszélek a fejével.

Nagyon szomorú, hogy kb. a sarki közértes jobban ismer engem mint a szüleim.
Mondjuk abban igaza lehet apámnak, hogy valami szerelmi ügy lehet a háttérben.
Már teljes bizonyossággal kijelenthetem, hogy az új szerelmem a...

Háát meghoztam az új részt😇remélem tetszik!
Jó olvasást skacok!😉

💢Pirosred

EcsetvonásWhere stories live. Discover now