Ecsetvonás

5. Fejezet

- Dorottya, Dorottya kelj már fel!! Haahoo!

Mély álmomból, egy ismerős hang énbresztett fel.

Várjunk csak... ez nem Luca hangja, de csak az ővé lehet, de mit keres a szobámban ráadásul kora reggel?
Megdörzsöltem a szemeimet es kinyitottam őket. Valoban Luca állt előttem, kezében egy apró csomaggal.

- Szióka, Maróka!
Na végre felébredt a hétalvó álomszuszék!
Mosolygott rám Luca.
-te meg mi a faszt keresel itt már bocsánat! ráadásul kora reggel?
Luca arca egyből elkomorodott.
- háát én igazából ő őő, csak hallotam mi történt tegnap anyukáddal és gondoltam meglátogatlak, biztos jól jön ilyenkor egy kis lelki támogatás...
Ja és hoztam egy kis meglepit is magammal és rám kacsintott
-garantálom nagyon fog tetszeni neked!
Ajjj Luca a LEGJOBB BARÁTNŐ a világon, tudja mennyire szeretem a meglepiket.
- ugye tudod hogy szeretlek!

- várj szerintem elösször pillants ki az ablakon!
Mondta.

Kikászálodtam az ágyból, nyújtozkodtam egyet, végigsimitottam a selyem hálóingemen és hajam egy laza kontyba kötöttem, mert kifejzetten iritál ha össze vissza áll mint egy szénaboglya, aztán az ablakomhoz sétáltam és kinéztem rajta....
- Úristen!!! Aztarohadtélet!!!
Kaptam a szám elé a kezemet.
-Boldog szülinapot Dodi!!
Kiáltotta korúsban az egész osztályom az én ablakom alatt. Még egy szines papir feliratot is készítettek.
Elösször Lucához fordultam oda, hogy megöleljem.
-Istenem Luca te vagy a legjobb! Köszönöm!
- gondoltam hogy örülni fogsz neki, de nekem is van egy meglepim a számodra azzal a kezembe nyomott egy dobozkát.
-de szerintem szaladj le elöbb hozzájuk! Bökött az ablakom elött áldogáló osztályra.
--------------------------------

Leszaladtam a lépcsőn. Közben átcikázott a felyemen a gondolat, hogy a hálóingem kissé túl szexi kivágással rendelkezik, de most leszartam.

-Úristen annyira jófelyek vagytok nagyon köszönöm!!

- Szóra sem érdemes! Amúgy luca ötlete volt, úgyhogy neki jár a köszönet!

-Jaj ugyan már !
lépett ki a ház ajtaján Luca is kissé elpirulva.

-tényleg ennél jobb születésnapi ajándékot el sem tudtam volna képzelni, azért nem mindenkit köszönt fel az osztálya kora reggel az ablaka elött!!!

Most éreztem csak milyen szerencsés vagyok, tényleg amikor körbe néztem láttam, hogy mindenki eljött, még gyurika is pedig szegénnyel azért elég bunkó voltam az elmúlt időben.

Tényleg, teljesen kiment a fejemből, hogy ma van a születésnapom, valószinű ez az anyával történt baleset okozta fennforgásnak tudható be. Vajon milyen meglepetéseket tartogat még a mai nap számomra?
Egyenlőre nem indult rosszul az biztos!

-Dodika, Hahó itt vagy?
-iigen persze Kristóf!
Boldi:
- anyukámnak megvan egy fül orr gégészeti rendelő száma megadjam?

Én: aha. Ja nem !!!
Most mi van?
Bocsi csak kicsit elgondolkodtam.

Luca: szerintem most menj föl, öltözz fel és indulhatunk is.
- Én szivesen segítek! Mármint az öltözködésben!
-Kössz Dávid de szerintem megleszek nélküled is!
Mondtam talán túlságosan is magabiztosan, mert Fruzsi a kis osztályribi egyből kapott az alkalmon.
-OPPÁCSKA a mi kis Dorottyánk feltud egyedül is öltözni!! pedig már azt hittem anyuci késziti ki az iskolába a garbópulcsit és mackónadrágot!
Mindenki röhögésben tört ki.
-Na Dodi szerintem most már tényleg menjünk!

Ezzel a kijelentéssel Luca szó nélkül belém karolt és beráncigált a házba.
Még hallotam hogy Fruzsi miket kiabál utánam.

- Ohh már testőröd is van?vagy csak arra kell, hogy segítsen fölvenni a harisnyát anyuci helyett?
Össze kellet szoritanom a fogamat, hogy ne szóljak vissza.
Nem, nem fogja ez a hülye ribanc elrontani a legszebb napot a Szülinapomat!

A szobámba érve gyorsan lekaptam magamról a hálóinget és fölvettem egy fehér csőtoppot és hozzá egy szakadt gatyát majd belebújtam az ezeréves conversembe és a tükörnél kifèsültem a hosszú fenékig érő szökés barna loboncom, ja és a nyakamba akasztottam a kedvenc nyaklàncom ez mindig rajtam van.
A sminkelést nem túloztam el. Felraktam egy kis szemspirált egy halvány szájfényt és kész is voltam.
Magamra kaptam az iskolatáskám, már szaladtam is le a lépcsőn.

Kiléptem az ajtón.
Na mehetünk !
Szóltam a többieknek.

A mai nap a suliban szuperül telt, azonkivűl, hogy Matek órán kitőltöttünk pár borzalmasan unalmas érettségi gyakorló lapot.

Csomóan felköszöntöttek, bár dunsztom sincs honnan tudják mikor van szülinapom, mert nem is vagyok fenn facebookon ahonnan tudhatnák. Sokan kérdezték még, hogy van anyukám amire azt válaszoltam:
Köszi már sokkal jobban, kedves vagy már nagyon gyógyul, cuki vagy még fáj kicsit a feje de már jobban.
A végén már csak annyira telt: jobban!!!

Angol óra után odamentem a szekrényemhez, hogy berakjam a cuccaimat, ahogy kinyitottam az ajtaját egy papirfecni esett ki belöle. Ez állt rajta:

Boldog születésnapot!
Az én Dorottyámnak❤️

Azon gondolkodtam vajon  ki irhatta, talán Dávid?

Leakartam szaladni a lépcsőn, hogy megmutassam Lucának, de elestem és lecsúsztam kb 4 lépcsőfokon és pontosan kinek a lába elött értem földet? Hát persze, hogy Dávid elött.
A lábamban élesen hasító fájdalmat éreztem, megprobáltam felálni, de visszaroskadtam a földre, annyira fájt, hogy alig birtam visszatartani a sírást.
-jól vagy?
Kérdezte
-háát, asszem eltőrödt a lábam! Mit csináljunk?
Dávid össze ráncolta a homlokát úgy gondolkozott. Annyira cuki így.
-megvan!!!!
Szó nélkül fölkapott az izmos karjaival és gyors léptekkel megindult az orvosi szoba felé...
----------------------------

- akkor most ráraktam egy kötést szerintem úgy csütörtökre már jó lesz.
-köszönöm Viszlát!

Kimentem az ajtón, Dàvid kint várt rám.
- na mi volt?
-hát adott valami fájdalom csillapítót, megröngenezte, beköttötte kb ennyi.
-de biztos  jól vagy?
-igen köszi!
mondtam kissé elpirulva, egyébként nem tört el csak megzúzódott.
-figyi, lenne kedved suli után meginni valamit?

Jaj most nem tudom mit mondjak neki, mivel ma van a szülinapom apa biztos tervez valamit délutánra velem, de lehet hogy ha most elmulasztom az alkalmat akkor nem lesz több ilyen...
De nem baj ha nem mondok rögtön igent.

-hát bocsi szerintem a mai nap nem lesz jó, mert ma van a szülinapom és apukámmal biztos megyünk valahová...
- ja, jó! Persze bocsi elfelejtettem.

Láttam a csalódottságot a kék szemeiben, az egyik lábárol a másikra állt, aztán beleturt a a szökés hajába, muszály volt valamit mondanom.

-Mitszolnál mondjuk a szerdához? mondtam.
-Húú, bocsi az nem jó akkor megyünk moziba.
-kivel?
-ő ő csak az egyik barátommal!!
-ja, értem, na szia!!
-szia!
----------------------------
Végig bicegtem a folyóson, a kezemet besülyeztettem a zsebembe, meg akadt valamiben, megnéztem mi az, egy papircetli volt. Elolvastam. Basszus akkora egy hülye vagyok, végre itt volt az alkalom amire már olyan régen vártam Dávid elhívott radizni és én nemet mondtam...

          💢Pirosred