Hódítás Kétkereken

[8]

LEÓ SZEMSZÖGE:

Miután alaposan végigmért beharapta gyengéden alsó ajkát én pedig hogy is mondjam eléggé....khm..beindultam.
Kifutottam a szobából és jah.... Értetek.
Ez a lány egyszerűen tökéletes. Mikor megláttam már akkor beleszerettem.
A lenge fürtös barna haja, a gyönyörű kék szeme, és azok a telt rózsaszín ajkai és a testéről már ne is beszéljünk.
Mikor visszamentem aludt az én hercegnőm. Olyan édes volt, de sajnos muszáj volt felkeltenem, mert el kellett vinnem enni, ugyanis elfelejtettem, hogy az injekció után ennie kell. Mellesleg egy olyan szert adtam be neki, amitől egy kissé homályosan fog emlékezni a családjára vagy Kriszre, így sokkal biztonságosabb.
Szóval odamentem és elkezdtem felébreszteni.
Már egy ideje próbáltam felkelteni, amikor is végre felkelt. Ki akarta nyújtani a kezeit, és pont ott voltam és pont fejbebaszott, én pedig ennek hatására elharaptam a szám sarkát. Nagyon ideges lettem.
- Jézusom ne haragudj nem akartalak megütni! - mondta és a szája elé rakta a kezeit.
- Bazdmeg nem tudsz vigyázni? - mondtam és letöröltem a vért a számról.
- Nem direkt volt bazdmeg!!
- Jól van semmi baj - úgy mondtam mintha elfojtani próbálnám a bennem keletkezett düht. Ami részben igaz volt, ugyanis hirtelen haragú vagyok.
- Mivel pont egy alvás közben voltam, szóval meghálálnám ha most azonnal eltakarodnál innen - mondta mézes-mázas hangon. Kezd idegesíteni ez a csaj.
- Mi a fasz? - kérdeztem, kb úgy mintha valaki azt mondaná hogy a világról elfogyott a nutella.
- Jól hallottad takarodj - mondta erőteljes hangon.
- Pedig én normális voltam veled...
Ezzel elhagytam a szobát. Lementem a lépcsőn egyenesen a nappaliba. Krisz éppen a tv előtt ült és Injustice-ozott. Mikor végzett a pályával megkérdezte.
- Na mi újság a kis ribivel? - kérdezte enyhén perverzen.
- Ne is mondd, az előbb bementem tök nyugodtan és kedvesen, hogy felkeltsem, erre fejbebaszott, mint az állat, és utána még káromkodik is, és ha ez nem lenne elég még ki is tessékelt mert őfelsége aludni akar.
- Menjek ellátni a baját?
- Nem kell, de a szabályokat el kéne mond neki. Ja és vigyél be neki valami kaját.
- Oké intézem. Te meg addig csináld már meg ezt a szintet, kurva rég óta próbálom és kurvára nem akar menni.

ZOÉ SZEMSZÖGE

A történtek után nem mertem visszaaludni. Csak ültem az ágyon és a falakat bámultam.
Egyszer csak bejött az AgyonpofozgatokMindenkitMertEzJóHobbi, egy tálcával a kezében.
- Szia! Először is ezt edd meg, mert nem kéne megdöglölj. Bár részemről nem lenne probléma.
- ez azért szarul esett. Odaadta a tányért és elkezdtem enni. Amúgy finom volt. Mikor befejeztem arrébb rakta a kis éjjeliszekrényre.
- Szóval mivel új vagy ezért közlöm veled a szabályokat, amiket ajánlom, hogy tartsd be, mert ha nem akkor büntetés lesz és az csak nekünk lesz élvezetes. - az a perverz vigyor....
- Zsarolsz édes?
- A helyedben nem lenne ekkora a pofám, te itt egy senki vagy.
- Te többnek hiszed magad?
- Jól van cica! - nyomott neki a falnak - Kiérdemelted az első büntetésedet, amit sajnálatod módon nem én fogok teljesíteni, mert akkor nem biztos, hogy egyhamar lábra tudnál majd állni. - mondta és kacsintott. Megforgattam a szemem, erre még inkább neki nyomott.
- Ezt még ne lássam többé megértetted?
- Meg - mondtam egy csepp félelmet sem mutatva.
- Helyes - megsimogatta az arcom és elengedett. Úgy gondoltam ennél már nem lehet rosszabb így megszólaltam.
- Hú de megijedtem - mondtam szarkaztikusan és felraktam a kezeimet.
- Figyelj én nem akartam egy geciláda lenni aki szétbasz, ja de mégis az vagyok, de.... - nem hagytam, hogy befejezte a mondatát.
- Te engem rohadtul hidegen hagysz. Azt hiszed félek tőled chhh. Hat éves korom óta horrorfilmeket nézek, mert kettő éves koromban, - itt legördült egy könnycsepp a szemem sarkából - apum és egy baratja elutaztak egy hétre, üzleti ügyben és hazafelé elkezdtek veszekedni és behajtottak egy árokba és meghaltak. Onnantól a mamáméknál éltem, mert anya akkor még nem tudta feldolgozni a történteket. A nagyszüleim már idősek voltak és 5 éves múltam, mikor meghalt a pápám, a mamám pedig rá egy hónapra halt meg. Így hamar kellett felnőnöm, mert anya akkor még nem akart magához venni - itt már szinte fulladoztam a könnyektől. - Úgyhogy csak pár hónapja költöztem vissza újra anyuhoz.
- És ez engem hol érdekelt? - bazdmeg én itt kiöntöm neki a lelkem erre itt keménykedik?
Én csak sírtam és sírtam. Őszintén szólva nem tudom hogy miért. Gondolom kijött belőlem a sok stressz vagy nem tudom.
Odajött hozzám és megölelt. Megállt a levegő bennem. Nem azért mert vártam már, hanem mert ezt nem néztem volna ki belőle.
Miután elengedett fogta magát megpofozott és kiment.
Én pedig a jól betervezett alvásomat próbáltam véghez vinni. Egy pár perces szenvedés, forgolódás után sikerült is......

Hy gyerekek!
Tádá ebben egy kicsit belekukkanthattunk Zoé múltjába❤
Remélem hogy tetszett!
Sajnálom hogy mostanában kevés rész van, de most lesz őszi szünet és akkor megpróbálok minél több rész írni!
Pusza😘
Kitta😍