Hódítás Kétkereken

[5]

Kiléptem az ajtón, és egy olyan érzés fogott el, hogy nem kéne elmennem a találkozóra. De én, mint mindig most sem hallgattam rá (utólag meggondolva egy rohadt nagy hiba volt).
Tehát elindultam egy kis táskával és egy kis ropival. Odaértem. Annyira beparáztam, hogy ha meghallottam például egy ágreccsenést már akkor is megfagyott bennem a vér. Szerintem mikor, majd megérkezik a ,,Titkos Ember" akkor már a vérem egy jégkockára fog hasonlítani.
Kb. 10 perce állok itt. Kezdek ideges lenni. Épp indultam volna haza, de abban a pillanatban valaki átkarolt hátulról és valami nedveset nyomott az orromhoz. Ez fasza! Lassacskán bealudtam. Amúgy tényleg elég lassan jött álom a szememre, de ő nem adta fel. Eközben pedig motyogott a fülembe értelmetlen, de mégis nyugtató szavakat.
Az utolsó elmlékem, hogy bedob egy kocsiba és megkötöznek, utána képszakadás........

Sziasztok!
Sztem egy kicsit furi lett, de azért rem tetszik. Tudom hogy most nagyon utáltok, mert rövid is lett a rész és sokára lett csak kész. Én így akartam befejezni. Ha tetszett hagyj nyomot magad után a kövi rész hamarosan várható lesz.
Puszi. Kitta