Billdip sztorik és yaoi one-shotok

Szeretsz?

Dipper szemszög:

Ez is csak egy unalmas nap volt. De volt valaki aki ezt most megváltoztatta és valami újat hozott az életembe.

Visszaemlékezés:

Unottan sétálgatok a suli folyosón könyvel a kezemben,mint mindig szokásomhoz híven. Beérve az osztály terembe leülök a leghátsó padba. A többiek észre sem vesznek amit nyugodt szívvel veszek. Nem szeretek a középpontban lenni. Miközben a könyvemet olvasom a padban hirtelen valaki kirántja a kezemből. Már megint itt van... Hogy ki? Az akit mindennél jobban szeretek. persze nem tudja. Hogy ki lenne ez a valaki? Bill Cipher. A szoknya vadász. Vagyis egyesek így emlegetik... Hogy miért szeretem azt magam sem tudom.Rejtély....

-Na mi van Pinetree? ismét szokásodhoz híven antiszockodsz és olvasol? Mi mást is csinálnál egész nap...-sóhajt egyet és hozzám vágja a könyvem.

-Te meg.,mint mindig most is engem szekálsz ahelyett hogy inkább a szoknyákat kergetnéd.-mondom gúnyosan.

-Tch... hidd el van valami más ami jobban kell nekem,mint egy szoknyák után rohangálni.-mondja suttogva a fülembe. Ki ráz a hideg. Szerencsémre becsöngettek és így elment a helyére.

Egész órán engem bámult. zavaró és nagyon kényelmetlen volt. Néha én is rá néztem mire ő mindig elnézett. Azt hiszi nem veszem észre. Baka.

-Dipper.-suttogja a nevem egy osztálytársam miközben egy kicsi papírt nyújtott felém.-Levél Billtől.-suttogja majd elveszem tőle a papírt.

                        "Találkozzunk este 9-kor a parkban a szökőkútnál."

Kicsit félve Billre sandítok de most rám se hederít. Miért pont este találkozzunk? És vajon mit akar mondani?

     Mielőtt észre vettem volna már minden órámmal végeztem így haza mentem. Hála Bill se bámult azóta.

-Hé tesó minden oké?olyan furcsa vagy most?Vagy a többiek piszkáltak,mint mindig?-Mabel aggódó szemeit rám szegezi mire csak elmosolyodom.Nála jobb testvért se kívánhatnék.

-Ne aggódj minden rendben van.-mosolygok továbbra is amit viszonoz is.  Haza érve megcsináltam a házit majd ledőltem az ágyban. Billen járt az agyam. Mit akar tőlem? Néha megijeszt,néha elvarázsol.Néha kedves,aztán bunkó.Vajon melyik az igazi éne?Ki ő valójában?Néha olyan érzésem van hogy azt nem akarom meg tudni.

Már 20:40 volt amikor elindultam a park felé.Mabel átment a barátnőihez,szüleink meg alszanak. Halkan ki lopóztam a házból és a park felé vettem az irányt.Hamar oda is érek majd leülök a szökőkút szélére. Már 9 van de Bill nincs itt. Már vagy 15 perc is eltelt de nincs.Sóhajtva állok fel és indulok haza. De ekkor hirtelen egy kéz fonódik a derekam köré. Lefagyok.Bill?

-Enyje Pinetree mit gondolsz még is hova mész?-kérdi suttogva a fülembe.Ismét kiráz a hideg.

-B-bill?-Ijedten szabadulnék ki a kezei közül ami nem nagyon sikerül.

-van valami amit el kell mondanom. De előtte kérdeznem kell valamit.

-Mi-mit?-félve kérdezem mivel nem tudom mire számítsak.

-Szeretsz?

-M-mi?-kerek szemekkel nézek rá.

-Nem hallottad?Azt kérdeztem hogy szeretsz-e.

-É-én nem...va-vagyis de...már-mármint ne-nem...

-Aranyos vagy kicsi fenyőfám.-mondja majd szembe fordít magával és ajkait az enyémekre tapasztja. Azonban levegő hiány miatt elváll ajkaimtól.

-És te most mit érzel irántam Bill?

-Komolyan nem esett le neked? -kezeit az arcomra simítja.-Szeretlek.-mondja majd ismét megcsókol.Nyelve egy felfedező útra indul a számban majd egy egy táncra hívja nyelvemet. Majd ismét elválunk egymástól.

-Szeretlek Bill.

-Tudom.-vigyorog rám és megölel.-Most már csak is az enyém vagy. Soha többé nem engedlek el.Hozzám tartozol,senki máshoz.-jelenti ki mire meglepődve nézek rá.Nagyokat pislogok mire édesen elmosolyodik.-Örökké?

-Örökké.-viszonzom édes mosolyát és kezeimet össze fonom nyaka körül míg ő meg a derekamra csúsztatja. Így,ölelkezve álltunk a kicsi parkban egymást ölelve nem foglalkozva,semmivel.

Vissza emlékezés vége:

-Dipper..Dipper!!-Bill hangjára kapom fel a fejem. Asszem kicsit elbambultam.-Minden oké?Elég sokáig csak meredtél magad elé.-arany szemeivel aggódva pásztázza az én barna szemeimet.

-persze csak eszembe jutott hogyan is jöttünk össze. És kicsit túlságosan is elmerültem benne.-kicsit elkuncogom magam.

-Akkor jó.Az is egy csodálatos nap volta többi közül melyet eddig éltünk együtt.Mióta is? 15 éve már?

Igen azt hiszem.

-Szeretsz?

-Mindennél jobban. És te szeretsz?

A világ összes kincsénél jobban.-mosolyog rám majd egy édes csókot váltunk.

                                                                                             ..............The end

                   Halihó bogaraim!!!   Hát igen elég régen volt rész de most itt vagyok egy újjal. Nem lett a legjobb de úgy éreztem hogy ezt most fellkellett tennem. Nem tom hányan vagytok még aki még ezt olvassa a könyvet de nagyon nagyon nagyon nagyon..... köszönöm nektek!!!!!!!! De tényleg!!!!! Több,mint 3K és 259 vote!!!! nagyon örülök neki és persze nektek is!!! Remélem még itt vagytok páran és tetszet nektek ez a kis rész!!! És ha igen akkor légyszike egy komment és egy csillagocska és ha még nem követtél be akkor tedd meg!!! Akkor ennyi és amúgy bocsánat hogy ilyen későn írok részt!!!