•Housemate• |BTS JIMIN FF| [BEFEJEZETT]

✿3✿

Beértünk az étkező közepére, majd Tae egy laza mozdulattal elengedte a combom én pedig a járólapra zuhantam.

-Hé!-kiáltottam.

-Bocsi, elfelejtettem, hogy milyen pici vagy.-segített föl.

-Semmi baj.-mondtam és tüsszentettem egyet. Meg még egyet. -Jól vagyok.-néztem végig a társaságon. 

-Akkor együnk!-ült le Tae az asztalhoz én pedig mellé.

Megpróbáltam a lehető legnőiesebben enni, ha lehet ilyet, de a sok fiú közt azt se vették volna észre ha kézzel-lábbal eszek. Időközben egyre szarabbul éreztem magam. Az orrom bedugult és a torkom is egyre jobban kapart. A hidegrázásról ne is beszéljünk. Nem bírtam tovább, úgy éreztem, ha tovább itt maradok belefejelek a kajába.

-Köszönöm a vacsorát. -álltam fel.

-Máris befejezted? -nézett rám Jimin. Nem kell mondanom rendesen elöntött a pír.

-I..Igen...Jó éjszakát.. -mentem be a szobába.

Mielőtt még befeküdtem volna az ágyba, magam mellé készítettem vagy négy csomag zsepit. Mikor ezekkel is végeztem, bedőltem az ágyba, magamra húztam a takarót és el is nyomott az álom.

☀~☀

Az ébresztőm hangjára kelltem. Kimásztam az ágyból és elindultam a konyha felé, tervszerint valami gyógyszerért. Rázott a hideg, a torkom majd' szét szakadt és még az orrom is folyt.

-Hű de szarul nézel ki.-hallottam valakinek a hangját.

-Yoongi igaz?-néztem a kékhajúra.

Bólintott, majd segített levenni a bogyókat.

-Jó reggelt.. -jött ki Nam. -Hű JiNa. Jól vagy? Úgy nézel ki mint Samara Morgan. -fogta meg a vállam.

-Ha az igazat akarod hallani, akkor a válaszom, nem. -nyögtem ki rekedtes hangon.

-Ki hozott haza egy Darth Vader-t? -sétált ki Tae. -Ja ez csak JiNa. -mosolygott.

-Nagyon vicces. -válaszoltam, azzal egy köhögő roham kapott el. -Jól vagyok. Csak egy kis megfázás. -néztem a bátyám szemébe, aki láthatólag nem hitt nekem.

-Itthon maradsz. -nyögte ki. -Ha hazaértem, elviszlek az orvoshoz. Most pedig, irány vissza a szobádba. -parancsolt rám.

-Jó...

Visszafeküdtem az ágyamba és csak néztem ki a fejemből. Néha tüsszentettem egyet vagy köhögtem egy sort, de végül is tök elvoltam magamban. Irónia phff.

-Nem zavarok?-jött be Jin, kezében egy tálcával.

-Dehogy zavarsz. -ültem fel mosolyogva. 

-Akkor jó. Egyél egy kicsit utána vedd be a gyógyszert. -rakta az ölembe. -Mi nekünk óráink vannak, de Jimin olyan délkörül itthon lesz, majd Ő csinál neked ebédet. 

-Rendben, köszönöm. -hálálkodtam.

-Aigoo, te lány. Már mondtam, hogy nem kell megköszönnöd semmit. -simította meg a hajam.

-Mehetünk Hyung?-nézett be Jimin. -Hű. Hallod szerintem menj el valami horror filmbe szerepelni. Tiszta Krípi vagy így. -nevetett ki. -De most komolyan. Sietek haza. Hyung, te meg gyere, mert elkésünk. -húzta ki Jint a szobából, otthagyva engem egyedül.

Az a nevetés. A legszebb hang, amit valaha hallottam. 'Sietek haza'. Ez a mondat járt egész végig a fejemben. Hangja, lyukat égetett a mellkasomba és egyre erősebben lüktetett. Gyomromban pillangók csapkodását éreztem. Úgy éreztem, nekem meg kell érintenem porcelán bőrét és telt ajkait. Félek, kicsi kezem smirdli papírként érződne bőrén. Aigoo..Már megint miken jár az eszem? Kezdek megőrülni! 

Mikor végeztem a reggelimmel, lassan felálltam és kivittem a tálcámat. Körbenéztem, akkora kupi volt, mintha bombát robbantottak volna. A nappaliban mindenfele ruhák, és gondolom nem tiszták. A konyhában mindenhol poharak, tányérok, rajta félig elfogyasztott étel. Undorító volt. De ez reggel még nem volt ilyen. 

Elhatároztam, hogy valamennyire rendet kéne rakni. Átvettem valami itthoni göncöt, majd a nappaliba léptem. Összeszedtem a ruhákat és a szennyesbe raktam azokat. Benéztem a kanapé alá, találtam vagy tíz zoknit (egyiknek se volt párja természetesen), egy félig evett, félig penészes pizzaszeletet, cukros papírokat és egy távirányítót. Gusztusos mondhatom.

Jöhetett a konyha. Kinyitogattam minden szekrényt, hogy tudjam, mi hol van. Találtam egy beépített mosogatógépet is, így minden mosatlant abba pakoltam. Már a vége felé jártam, belenéztem a mosogatóba, kivettem egy tányért, de annak valami az aljára ragadt. Közelebről is megnéztem és majdnem eldobtam a kezemben lévő tárgyat. Egy óvszer volt ott. Hogy került ez ide? Miért nem a kukába dobták? De ami a legfontosabb. Vajon kié lehet? Megfogtam valami zsepivel és kidobtam a kukába. Undorodva néztem a mosogatóba, de folytattam a rendrakást.

Fogalmam sincs mennyi lehetett az idő mert Jimin lépett be az ajtón és megakadt a szeme rajtam.

-Te raktál rendet? -kérdezte.

-I..Igen.. -motyogtam.

-Klassz! -jött beljebb, majd megállt előttem. -Jobban vagy? -tette kezét a vállamra. Érintésétől kellemes borzongás futott végig a testemen, arcomat elöntötte a pír. Köpni-nyelni nem tudtam.

-I..Igen.. -nyögtem ki végül.

-Tiszta piros az arcod. -érintette meg a homlokom. -De lázad nincs... -sóhajtotta. Szemem automatikusan az ajkaira tévedt, ami enyhény elnyílt az előbbi sóhajtás miatt. Foggalmam sincs meddig bámulhattam, de az érintése zavart meg. -Mit nézel ennyire? -fogta meg az állam és emelte meg a fejem. Aztakurva de puha keze van. Pillangó barátaim, újra akcióba léptek, szívem a torkomban dobogott. Nyeltem egy hatalmasat, amit szerintem még hallott is.

Elkezdett közeledni felém, mire én csak hátráltam, de hamar beleütköztem a konyhapultba.

-Nyugi nem csinálok semmit, amit nem szeretnél. -mosolygott rám. -Csak egy pohár kell. -nyúlt mögém és vett ki egyet a szekrényből. Megtöltöttem vízzel aztán a kezembe nyomta egy bogyóval együtt. -Vedd be. -parancsolt rám.

~~

Miután bevettem a gyógyszert, amit Jimin adott, mondtam neki, hogy elmegyek fürdeni. Megint el akart kisérni, amit én persze elutasítottam. Sikerült megint megfőznöm magam a zuhany alatt. Felkaptam magamra valami ruhát, majd a nappaliba vettem az irányt. Nam már itthon volt, így rögtön elvitt az orvoshoz, aki azt mondta, hogy ez valami vírusos megfázásos izé. Nem nagyon értettem miről beszél, de annyit kivettem belőle, hogy egy hétig otthon kell maradnom és még kontrollra is vissza kell mennem. Fasza.

Sziasztok! Hoztam még egy rész, hisz a következőt majd csak valamikor a hét vége felé tudom kirakni. 🙁További szép reggelt/napot/estét mindenkinek.😊 

Ha tetszett Vote (⭐) és Kommenben várom a véleményeket. 😉😊😘