•Housemate• |BTS JIMIN FF| [BEFEJEZETT]

✿9✿

-Mikor hazudtál? -nézett rám újra, és már az egyik szemöldökét is felhúzta.

-Izé... Mikor azt mondtam, hogy... Tudod... -habogtam mindenfélét.

-Nem tudom. -fonta össze a karját mellkasa előtt és még egy pimasz vigyort is megengedett magának. Kanosak vagyunk Taehyung?

-Mikor azt mondtam, hogy nem keltettetek fel... -pillantottam le a zoknimra, amit színes pillangók díszítettek. Honnan van nekem ilyenem? -De izé... Csak kedvességből...

-Értem én. -lépett közelebb. -Azt hittem valami komolyabb! -borzolta össze eddig is kócos hajam.

Mielőtt még észbekaptam volna, már ki is iszkolt a szobából. Hát jó Taehyung, foggalmam sincs, hogy miért jöttél utánam, de inkább eltekintek ettől, tudván, mennyi eszed van, és abból mennyit használsz.

Amúgy az ideiglenes szobám azóta lányosabb lett. Úgy értem, végre nem áraszt az ágynemű férfi szagot. Nincs izzadt zokni bukéja a szekrénynek, és egyre több poszter díszíti a bordó falat. Otthonos.

Átmásztam az ágyon és kilestem az ablakon. Sötét volt, mint minden téli délutánon. Igen még csak 4 óra, de már el lehetne játszani egy gagyibb horror filmet a sötétben. Bámulásomat megzavarta, egy hatalmas (jó annyira nem is nagy) plüss nyúl, ami eddig az ablak párkányon töltötte napjait. Totálisan észrevétlenül.

Kié lehetett ez a szoba, mielőtt idejöttem boldogítani Őket? -tanakodtam magaman, közben egyre jobban szorítottam a nyuszit. Krémszínű volt, nagy fekete szemekkel, és egy piros kendővel a nyakában. A kendőn valami monogramm is volt, de nem tudtam kiolvasni.

-Megtaláltad? -kiáltotta valaki az ajtóból.

-Mit? -néztem értetlenül Kookra. -Ezt? -mutattam fel a kezemben lévő szőrgombócot.

-Igen! Már mindenütt kerestem. -ült le az ágyam szélére és egyre jobban a 'nyúlára' nézett.

-Ja.. Izé bocs. Visszaadom. -nyújtottam oda neki, és azonnal el is vette.

-Még apukámtól kaptam, mielőtt Szöul-ba jöttem gimnáziumba. -mosolygott.

-Akkor ezt biztos a te szobád volt. -mondtam.

-Igen. -lerakta a nyulat az ágyamra, majd a szemembe nézett. -Tudod, a piros az egyik kedvenc színem. Azért ilyen itt minden. Még annó én festettem ki magamnak. -simogatta meg a falat. -Amúgy rózsaszín volt. -nevetett.

-Megnéztem volna úgy is. 

-Fúúj, nee! Te is olyan vagy akinek mindene csupa rózsaszín, és egy hatalmas cukor felhőben él. Közben hisz a mikulásban és az igaz szerelemben. Fúúj, a hideg ráz ezektől a dolgoktól. -vágta oda, közben pedig még a 'hideg is kirázta'.

Ezt most, hogy értsem? Én (akármennyire is ciki 16 évesen) hiszek a mikulásban, a húsvéti nyusziban, és az igaz szerelemben is. Bár ez utóbbi, szerintem annyira nem gáz. Bár ki tudja.

-Ömm... Izé.. -próbáltam megtörni a kínos csendet.

-Ugye nem bántottalak meg ezzel? -hajolt közelebb.

-Nem.. Nem dehogy is... -húzódtam el. Mekkora egy hazúg liba vagyok.

-Jó.. Én most megyek. -állt fel, majd kisétált.

Észbekaptam, összeszedtem a pizsim és már loholtam is a fürdőbe, mielőtt Jin megint befoglalja, és nem lesz melegvíz.

Hála az égnek Jin még mosogatott. És még a fürdő is szabad volt, büdös se volt. (Férfi tüsfürdő khm..)