Imagine

Star-Lord - Reggeli ébresztés

Nos mondtátok páran, hogy nem csak a Bosszúállók tagjaival olvasnátok szívesen szóval... a választásom második kedvenc Őrzőmre esett (az első természetesen Groot). Remélem tetszeni fog nektek.
Jó olvasást hozzá! ❤️

Képzeld el...

Mozgolódásra ébredsz, de nem nyitod ki a szemed. Nem akarod elengedni az álomvilágot, de férjed hangja a valósághoz köt.
- Oké kishaver, fel tudnád ébreszteni anyut? - a szemeidet csak egy kicsit nyitod ki, nehogy észrevegye, hogy felébredtél. Próbálsz nem mosolyogni, de a hasadhoz beszélő Peter az egyik legédesebb látvány, amit valaha láttál.
A csapattal 3 éve találkoztál, mikor kimentettek egy rabszolgapiacról. Sajnos az akció egyedüli túlélője voltál. Ezután velük maradtál. Az elején csak Groot-ot engedted a közeledbe, mindenki mástól rettegtél ám ez idővel elmúlt és összekovácsolódtatok. Egy éve volt az esküvőtök Peter-rel. Szinte rögtön ezután derült ki, hogy terhes vagy. Mikor elmondtad neki két hétig le se lehetett lőni. Akivel csak találkozott elmondta, még akkor is ha az illető már tudta. Majdhogynem minden második mondata ez volt: "Apa leszek." "Tudtad, hogy (x/y) terhes?" vagy "Az én gyerekemet várja." Természetesen ez eszméletlen édes volt, de egy idő után a többiek már kezdték unni. Egyszer csak Mordálynál elszakadt a cérna és azt mondta: "Miből gondolod, hogy a te gyereked? Lehet, hogy 9 hónap múlva kis mordályok fognak szaladgálni a fedélzeten." Ez annyira tetszett neked, hogy azóta is ezzel húzzátok szegény férjed agyát. Van hogy Mordály néha odamegy hozzád, megsimogatja a hasad és elkezd neki gügyögni, vagy megkérdezi hogy van a kisbabátok. Ilyenkor általában nevetve mondod el neki az aktuális helyzetet és élvezettel figyeled az ez után kibontakozó, akár órahosszákig is eltartó vitákat.
Peter hangja rántott vissza a jelenbe:
- Kérlek fiam, légy jó kölyök és ébreszd fel nekem anyucit. Tudod, hogy én nem tudom megtenni. Túl aranyos, mikor alszik. Csak pár rugás és mehetsz vissza aludni. - mondta a hasadhoz hajulva. A következő pillanatban érezted, ahogy a fiad megmozdul és kétszer megrug. Hogy kényelmesebb legyen az oldaladra fordulsz, de a szemedet még mindig nem nyitod ki. - Ezaz. Na még párat és ígérem utána hagylak. - Peter hangja izgatottabb lett. Megint érezted a kis lábakat a hasadon. Lassan kinyitod a szemeidet és a melletted ülő férfira mosolyogsz.
- Még meg sem született, de már ellenem neveled? - kérdezed kuncogva.
- Sajnos nem tehettem mást. Ha én keltelek kitekered a nyakam. - mondta ő is mosolyogva - Jó reggelt! - hajolt a szádhoz és egy gyengéd csókot nyomott rá.
- Neked is! Minek köszönhetem ezt a hajnalok hajnalán való ébresztést?
- Mindjárt 11 óra.
- Pontosan. Amúgy kedves tőled, hogy a gyereket is felkeltetted. Most nem fogja abbahagyni a rugdalózást. - mondod és a hasadra teszed a kezed. Peter csak nevet, mire te feltornázod magad ülőhelyzetbe és erősen a karjára vágsz. Ezen még jobban nevet. Mivel tudod, hogy a fiad nem fogja abbahagyni egy darabig a mozgolódást, inkább kikelsz az ágyból és felöltözöl. - Miért is ébresztettél fel minket? - kérdezed és felveszel egy bézs tunikát, egy fekete kényelmes nadrágot és az agyonhasznált mamuszod.
- Mindjárt elérjük a Föld légkörét. Gyere, ülj ki hozzánk. - el is felejtetted. Mindjárt belépsz a terhesség 9. havába és mind a ketten úgy döntöttetek, hogy jobb nem kockáztatni és a Földön várjátok meg a kis lurkó érkezését. Kézenfogva mentek ki a vezetőfülkèhez, ahol leülsz a neked fenntartott székre. Ez abban különbözik a többitől, hogy Mordály mindenféle extrával felszerelte, mondván: "Mindent a fiamnak és a gyönyörű édesanyjának!" Ahogy leteszed a feneked az említett mosómedve fordul feléd.
- Hogy van a kisfiam? - kérdezi megsimogatva a pocakod. Quill csak morog valamit a bajsza alatt és elfoglalja a másik vezető ülést Gamora mellett.
- Mivel amásik apja felkeltette, most nem lehet lelőni. De ezen kívül jól van. - válaszolod nevetve.
- Semmi baj kishaver. Legalább az egyik faterod normális. - mondja Mordály, mire Peter egy horkantással reagál.
- Én vagyok Groot. - lép melléd a kérges barátod.
- Nem köszönöm. Nincs szükségem semmire. - mosolyogsz rá, majd előre fordulsz és az egyre növekvő Földet nézed. Arcodon mosoly látszik, ahogy Űrlord és Mordály kibontakozó vitáját hallgatod. Egy biztos. A gyerekednek mindig lesz ott valaki, ha szüksége lenne rá.

Nos ez lett volna az első Galakszis örzői szösszenet. Hogy tetszett? Szeretnétek, hogy írjak neki egy folytatást?

Köszönöm, hogy elolvastad!😊

~Lia❤️