Imagine

Steve Rogers - Fagyi

Halihó! Ez a kis szösszenet a minap pattant ki az agyamból, miközben épp fagyit ettem(minő meglepetés😁). Ha elolvastad és tetszik vote-ot neki és a kommenteknek (hideg vagy meleg mindegy) is örülnék 😄
(KF) - kedvenc fagyi
Jó olvasást! 😋

Képzeld el...

Az egész szobát sötétség lepi, csak a hold fénye világítja meg a tárgyak körvonaláz. Steve melletted békésen szuszog, ebből tudod, hogy alszik. Jó neki. Ránézel az órára és az 23:30-at mutat, de nem tudsz aludni. Átfordulsz - ami nagy pocakkal egy elég szép mutatvány - és a férjed légzésére koncentrálsz, de ez sem segít.
-Steve. - szólsz halkan és megbököd a vállát. Válaszul egy morranást és egy kis fintort produkál, amit máskor talán aranyosnak és viccesnek találnál, de nem most ebben az áldott állapotban. - Steve. - mondtad kicsit hangosabban és erősebben bököd meg. Most is morrant és a másik oldalára fordult. Kezded elveszíteni a türelmed. - Steve! - kiáltasz fel hangosan és ez megtette a hatását. Mintha rugó nyomta volna, hirtelen felült és idegesen nézett körbe, majd mikor rájött, hogy csak ti vagytok, azonnal feléd fordul és aggodalmasan vizslatott.
-Mi a baj? Fáj valamid?
-Nem. Drágám... - de nem tudtad befejezni a mondatot mert közbeszolt:
-Hívjam Bannert? 
-Mi? Ne. Csak... - de megint nem engedte, hogy végigmond.
-Akkor? Mond már, hog miért kiáltottál!
-(kf) fagyit akarok enni.
-Hogy mi?
-(kf) fagyit...
-Ezt értettem, de miért ébresztettél fel? - húzta össze a szemöldökét.
-Nincs itthon. - biggyeszted le a szád.
-Akkor reggel elmegyek és veszek. Most inkább aludj. - mondta és készült visszafeküdni. Megtámasztod a mellkasát ~ az IZMOS mellkasát ~ és felülsz, hogy minél jobbban kihangsúlyozhasd a mondanivalód:
-(kf). Fagyit. Akarok. Most. - szótagolod el neki, hátha jobban megérti.
-Kincsem, most értem haza egy küldetéstő. Fáradt vagyok és a testem 50%-a fáj. Aludni szeretnék.
-Drágám - kezded mézes mázos hangon - 8 hónapja napról napra egyre jobban nő a hasam. Minden reggel hányással indítom a napot és jelen pillanatban is rohadtul...
-Hogy beszélsz? - fel sem veszed, csak folytatod tovább.
-...fáj a hátam. A gyerekünk a hólyagomon ül, ami azt jelenti, hogy 2 óránként járok WC-re. - a mondat végén csak felvonod az egyik szemöldököd és a melleid előtt összefonod a karjaidat. Idegesen megvakarta a nyakát és gondolkodott egy kicsit.
-Oké, te nyertél. Mindig elfelejtem, hogy ellened a nehezebb megnyerni egy csatát, mint a HYDRA ellen - mosolyogva megrázod a fejed, mert pont ezekkel a szavakkal indította az eljegyzési beszédét. - Biztos nem ér rá reggelig? - két oldalról megfogod az arcát és egy kicsit összenyomod, amíg kacsapicsa szája nem lesz.
-Te most komolyan egy terhes nő és a fagyija közé akarsz állni? - elmosolyodot és kihúzta a fejét a kezeid közül, majd egy puszit ad a szádra.
-Eszembe sem jutna. - azzal kikelt az ágyból és öltözködni kezdett.
-Olyat kérek, amiben darabkák is vannak! - kiáltasz utána, mikor az ajtóban jár.
-Rendben. - hallod, ahogy kattan a zár és a lakásban teljes csönd lett. Húsz perc elteltével boldogan eszed a fagyit és Steve-vel a gyerekneveket veszitek számba. Miután elpusztítottad az egész doboz fagyit visszafeküdtök és a férjed óvó karjai között alszol el.