Ancient Connection / YoonKook / MarkSon / Befejezett /

9. Fejezet

Mark pov.

- Te most tényleg összejöttél vele? Normális vagy? Mi van, ha ...

- Mark nem lesz semmi baj! Nem fog rájönni. - mondja Jungkook, míg fehérbe öltözve keresi parfümét. Tudtam, hogy tetszik neki Yoongi, de ennyire?

- És mi lesz, ha lefeküdtök? Akár meg is ölheted! - próbálok egy kis észszerűséget verni belé.

- Nem fogom, Mark ne izgulj már ezen!

- Miért csinálod ezt? Tényleg ennyire tetszik?

- Igen, sajnos igen. De Mark, tudom jól, hogy te is így érzel. Én teremtettelek, érzem minden érzésedet Jackson iránt. - néz rám azokkal a mindent tudó szemekkel.

- Én akkor sem akarok ma menni. - állok fel. Tényleg nem akarok a fiúknál bulizni, főleg nem Jackson közelében.

- Ne hisztizz, hanem öltözz! - vágja hozzám a ma estére választott ruhám.

Jackson pov.

Nem hiszem el Yoongit. Képes csak a fiúknak egy komplett bulit csinálni???? Csak Jungkook kedvéért?

- De nem akarom! - nyafogok, főleg, amikor közli, hogy nálam legyen a buli.

- Kérlek Jackson! - kérlel mivel hamar eléri célját.

~~~

- Szerintem ez akkor is rossz ötlet volt. - mondom, majd lehúzva a következő italomat az ajtóhoz megyek.

- Sziasztok! Yoongi a konyhában vár. - fordulok egyből Jungkook felé.

- Szia. - köszön rám Mark mikor már barátja a konyhába igyekezet. - Megint ittál? - kérdi nagyokat pislogva.

- Tán probléma? - kérdem leülve a kanapéra.

- Nem egészséges. - ül mellém.

- Miért is érdekel az egészségem? - fordulok felé és szemében különös csillogást fedezek fel.

- Nekem ez nem olyan egyszerű, mint másnak. Én csak... Jackson fontos vagy nekem!

- Te is nekem Mark, te is nekem! - hajtom fejem vállára.

Az este folyamán mind ketten többet ittunk a kelleténél, de nem bántam. Nem bántam, mert minden pohár után közelebb kerültünk egymáshoz, majd már csak azon kaptam magam, hogy a falnak nyomva csókol ajkaimra - Ma-Mark - vállok el zihálva ajkaitól.

- Akarlak. - súgja fülembe, majd végig csókol nyakamon. Istenem, de megőrjítesz!

- De ne, ne itt! - ölelem magamhoz.

Fel sem fogtam mi történik mikor elterít az ágyon.

Olyan szenvedéllyel ér hozzám, ahogy soha senki. Bőre égeti enyém, míg ajkai végig szántanak testemen. Sóhajaim zengik be a szoba csendjét, ahogy a legnagyobb odafigyeléssel veszi kezébe férfiasságom. Lágy érintései mélyebben érintenek, mint eddig valaha bárki is - Mark - nyögőm nevét, ahogy mozdulatai határozottabban érintik gyenge pontom. Hogy lehet ez ilyen jó? Vagy csak vele ilyen jó...

Megremegve bújok karjai közé, ahogy végig söpör rajtam az utolsó élvezet hullám is.

Mark pov.

Nem tudom mi ütött belém. Csak ittam, ittam és éreztem, hogy nem bírom tovább. Kellett, akartam és ezért kockáztattam.

Nehéz, de uralkodtam magamon - amiben az ital nem segített.
Jackson karjaimba bújva piheg, amit be kell valljak: nagyon édes tőle. Homlokára csókolva ölelem magamhoz, viszont valami zavar. Nagyon is zavar. Zavar, hogy alig tudok róla valamit.

- Mesélsz magadról? - takarom be magunkat.

- Mit szeretnél tudni? - néz szemembe. Olyan édes, mint egy kölyök kutyus. Ezzel pedig megmosolyogtat.

- Hol vannak a szüleid?

- Apukám meghalt a születésem előtt, anyukám pedig Yoongi szüleivel dolgozik főképp kínában.

- Részvétem. - puszilok arcára. Ismerem milyen szülök nélkül, de valami megfogott.

- Kína? Mit csinálnak Kínában? - akaratlanul is előtörnek emlékeim arról az estéről. Vajon annak a férfinak is lehetett gyermeke?

- Semmi különöset. - kezd el sűrűn pislogni. Nocsak hazudna? Mégis miért?

- Értem. - ölelem magamhoz, majd pár perc múlva hallom meg édes szuszogását.

- Jackson, mit titkolsz? - ölelem meg, majd én is elalszom.