Jungkook pov.
- Yoongi, itt vagy? - hallom meg Jackson hangját.
- Mit csináltatok? - néz rám Yoongi.
- Írtam neki a telefonodról, hogy itt vagy és várod. - mosolyodok végül el. - Mark, kísérd ide Jacksont! - szólok rá és bár érzem: megingott, mégis szót fogad. Hisz mit is tehetne: felette hatalmam van.
- Mi folyik itt? - áll meg Jackson sokkoltan az ajtóban nyomában Markkal.
- Minek látszik? - vigyorgok rá. - Mark kísérd beljebb a vendégünk.
- Mire készülsz? - néz rám riadtan Yoongi.
- Tudod téged nem vagyok képes bántani, de őt gond nélkül fogom megölni, ha nem mondod el, amit tudni akarok! - súgom fülébe, majd Jackson mögé lépve hátra fogom kezeit.
- Jungkook... - néz rám bátortalanul Mark, de nem mer mást mondani.
- Szóval miért? - kérdem most már magabiztosan, mitől látom rajta, hogy megrémült.
- Valami balul sült el a szüleink egyik támadásakor és ide menekültek. - néz rám.
- Mi volt az? - kérdezi Mark, de végig Jacksont nézve - Mi ez? - kérdi, felmutatva a tőrt, mitől a két fiú egymásra néz riadtan.
- Hogy került az hozzád? - szólal meg Jackson.
- A szobádban volt. Mi ez? És miért volt nálad? - lép Jackson elé. - Miért?
- Semmi közötök hozzá. - akar szabadulni, de erősen tartom.
- Jungkook engedd el, engedd el! - kiált rám Yoongi.
- Engedjem el? Ugyan miért is? - szorítom össze jobban Jackson karját háta mögött, mire felsziszen.
- Jung-Jungkook. - néz rám Mark és tudom miért.
- Engedd el, kérlek! - kérlel tovább Yoongi.
- Hm... Jól van. Mark, ne engedd el! - engedem át neki a megszeppent Jacksont, majd mikor biztosan tartja ellépek.
- Mesélj csak! Mi volt az a "rosszul elsült támadás"? - lépek közelebb, majd mögé térdelek.
- Ne- nem tudom. - néz előre, de érzem, hogy hazudik, hallom a szívveréséből is.
- Azt hiszem nem voltam elég világos. - oldozom ki kezét, majd felállítom hátulról meg tartva - Vagy elmondod, vagy - hajolok nyakához - megjárod!
- Nem tudom! - enged ki egy reszketeg sóhajt.
- Sajnálom Yoongi, de nem tűrőm, ha hazudnak nekem! - nyalok végig nyakán, de mielőtt megharaphatnám Jackson megállít.
- Vá-várj! - próbál kiszabadulni Mark fogásából, de ő erősebben tartja és sejtem nagy részt azért, hogy ne Jackson nyakát harapjam át.
- Maradj nyugton, kérlek! - öleli magához Jacksont.
- Mit akarsz csinálni? - szólal meg bátortalanul Yoongi leszegve fejét.
- Mégis csak érdekel, hogy életben maradsz-e? - mosolyodok el pimaszul közelebb hajolva.
- Azt mondtad nem tudnál bántani. - remeg meg ahogy ajkaim bőréhez érnek.
- Akkor mesélj! – suttogom bőrére lehelve.
- Az apám meghalt, amikor megtámadott valakit. A tör az övé volt. - mondja Jackson majd bújik Markhoz, ki hirtelen mintha leforrázták volna: eltolja magától a fiút.
- A te véred volt, te voltál a koporsónál. - akad el Mark hangja.
- Miről beszélsz? - mered rá Jackson.
- Te vagy a leszármazottja annak a férfinak, így csak a te véred ébreszthette fel. - nézek Markra, kinek szemében megcsillan minden érzelme.
- Te - nyel nagyot a reszkető fiú -, te voltál a koporsóban? - kezdi halkan - Te ölted meg apám? Te voltál? - kiált rá Markra, ki nem tudja mit feleljen.
- Sajnálom Jackson, tényleg sajnálom! - lép közelebb hozzá, de a fiú hátrál.
Yoongi félve tekint rám és tudom, hogy tudta. Látom a szemében. Képes lett volna meghalni ezért a titokért? De miért?
- Jacks...
- Nem! Ne gyere közelebb! - törli le könnyeit. - Megölted az apám! - borul térdre és ekkor már nekem is megesik rajta a szívem. Viszont...
VOCÊ ESTÁ LENDO
Ancient Connection / YoonKook / MarkSon / Befejezett /
FanficÍró: Tia "...tudtam, hogy az első lehetőséget választottam, de mielőtt bármit mondhattam volna: testem elárult és elernyedve hullt a kemény padlóra, szemem nem látta már a fényt..."