Otthon még mindig éreztem, hogy egy picit még el vagyok pirulva. Uramisten! Én ezt hogy gondoltam?! Mégiscsak megcsókoltam Karmát! Várjunk, lehet, hogy ez csak egy álom. Igen! Ez lesz az! Amint ezt kigondoltam, megszólalt a telefonom.
-Nem álom.-sóhajtottam, majd elővettem a telefonom, és megnéztem ki írt. Karma volt az.
Karma: Szióka!😏
[Felhasználónév]: Szia.
Karma beállította [Felhasználónév] becenevét: {Név}-chan❤
{Név}-chan❤: Öhm hát oké..
Karma: Mi az {Név}-chan, nem tetszik?
{Név}-chan❤: Már megszoktam hogy a való életben így hívsz.
Karma: Akkor jó. :) Na de megyek kicsi {Név}-chan. Bye-bye.
{Név}-chan❤: Szia.
Eltettem a telefonom, és felmentem a szobámba. Ahogy kinyitottam az ajtót, ledőltem az ágyra, és gondolkoztam.
~A suliban~
-{Név}-chaaan! Jó reggelt!-köszönt Rio.
-Szia Rio.-integettem neki mosolyogva.
-Nos?
-Mi az hogy "nos"?-néztem rá értetlenül.
-Mi van közted és Karma között?-vigyorgott.
-S-Semmi.-pirultam el.
-Aha, azért ilyen lángvörös az arcod.-mutatott rám.
-De-
-Jó reggelt Rio! Jó reggelt {Név}-chan!-karolt át hátulról Karma.
-Sz-Szia.-hajtottam le a fejem.
-Óh! Méghogy nincs köztetek semmi.-nevetett a szőke.
-{Név}-chan csak nem letagadtál?-"sértődött" meg a vörös.
-Mi? Nem én csak..... ebből már nem jövök ki jól.-fogtam a fejem.
-Nem hát.-mosolygott Rio.-De én most itt is hagylak titeket.
-De jó.-sóhajtottam.
-Olyan kegyetlen vagy velem~
-Bocsi, csak ez nekem nagyon új.-mondtam elpirulva.
-Akkor majd megszokod.-mondta halkan majd adott egy puszit a számra.
-Gyere menjünk.-biccentett az osztály felé.
-De várjunk.-mondtam.
-Hm?-fordult hátra a vörös.
-Még nem magyaráztad meg mi volt veletek Shiroval.
-Ja igen. Ő csak egy gyerekkori barátom. Csak segített féltékennyé tenni téged.-mosoylgott.
-És erről képes vagy úgy beszélni, mintha mindennapos dolog lenne?-döbbentem le egy kicsit.
-Hát ismersz.-vigyorgott.
-Ja. Néha még túl jól is.-sutogtam magam elé.
-De tegnap még mindig nem mondtad ki.-tette két kezét a tarkójára.
-Mit?
-Megint kezdődik?
-Na de az nem volt......-magyarázkodtam elpirulva.
-Nem, amíg nem mondod addig nem jó.-vigyorgott tovább.
-Ahj. Olyan hihetetlen vagy.-mosolyogtam.
-Tudom.-erre csak megforgattam a szemem, és elindultam az osztály felé.
Mikor bejött a tanár, mindenki csendben lett. Óra végéig csak diktálta az anyagot, mi meg úgy jegyzeteltünk, mintha az életünk múlott volna rajta. Mondjuk félig-meddig így volt. Ugyanis ha a töri tanárnál valaki meg mer mukkanni, annak vège. Elég szigorú egy tanár.
Amikor megszólalat az életet jelentő csengő, a tanár öszepakolta a cuccát, és távozott.
-Végre.-sóhajtottam fel.
-Jaja. Már az agyam is szétunta magát. És úgy fáj a kezem.-panaszkodott Rinka.
-Nekem mondod? Azt hittem el fog törni.-röhögött Tomohito.
-Mindeggy, a lényeg hogy vége!-állt fel a helyéről Karma. Nem birtam ki, elnevettem magam.
-Huh? Mi olyan vicces {Név}-chan?-nézett felém Karma mosolyogva.
-Semmi csak......olyan vicces ez az egész.
-Olyan jó téged ilyen őszintén mosolyogva látni.-támaszkodik a padomra a vörös, amitől kissé elpirulok.
-De azért látom a régi {Név}-chan sem tűnt el.-vigyorog, amit én egy szemforgatással díjazok.
Mikor vége lett az utolsó óránknak is, elindultam haza. Éppen a suli kapuján mentem ki amikor is meghallottam egy ismerős hangot mögülem.
-{Név}-chaan várj meeeg~!-hátrafordultam, és Karma futott utánam, majd amikor beért engem, megfogta a kezem, mire én automatikusan elkaptam a fejem, nehogy meglássa a rákvörös fejemet.
-Heh~-vigyorgott Karma.
-M-mit vigyorogsz már.-bámultam még mindig a földet.
-Csak olyan cuki amikor így zavarba jössz.
-De most így fogunk végigmenni az utcán?-kérdeztem terlve a témát.
-Szerinted?-hajolt egyre közelebb hozzám a vörös, és a szabad kezével az államnál fogva felemelte a fejem, hogy a szemembe tudjon nézni. Ismét elvigyorodott látván a vörös fejemet, majd megcsókolt.
-Szeretem ezt az arcodat.-mondta miután félbeszakította a csókot.
-Ilyenkor annyira utállak.-fordítottam el ismét a fejem. Karma csak felnevetett egy kicsit, majd elindultunk hazafele.
-Na itt akkor elválnak útjaink.-mosolygott a vörös ördög.
-Igen. Akkor szia. Majd hétfőn találkozunk.-engedtem el a kezét és indultam volna, de Karma megállított.
-A-a. A hétfő helytelen válasz. A jó válasz a szombat délután 3 óra.-kacsintott rám.
-Mármint....egy...r-randi?-Karma bólintott.
-Hát legyen.
-Kiváló. Akkor holnap 3-kor ugyanitt.
-R-rendben. Akkor szi--Karma belémfolytotta a szót azzal hogy megcsókolt.
-Szerintem ez egy sokkal jobb elköszönési módszer. Többször lehetne alkalmazni.
-Hülye.-mosolyogtam rá, aztán bementem a házba.
