27. A tetőn

71 6 0
                                    

Úgy döntöttem megszegem kicsit a szabályokat.Megint..

Kisurrantam a cellámból.

Sötét volt a folyosón.Már tapogatóznom sem kell,úgy ismerem ezt a terepet.

Megérkeztem ahova akartam.

Az ajtó előtt állva,veszek egy mély levegőt,majd benyitok.

Mikor Rhydiem meglátott,ebből abbahagyta amit csinált.Asszem' valami képeket nézegetett,melyeket gyorsan besöpörte egy fiókba.

-Nem tudsz kopogni?!-morogja.

Válaszul csak vigyorogtam egyet.

Csendben becsuktam az ajtót,majd letelepedtem az ágy szélére.

-Mit akarsz?-néz rám fél szemmel.

-Tudod,a pókok már-már ellepik a szobámat és hát..-mondtam gúnyolódva.

-De most tényleg?-neveti el magát.-Miért jöttél pont hozzám?-hangja komolyabb.-Mehetnél a kis szerelmedhez,Jerome-hoz.

-Most nincs kedvem vele lenni..

-Csak most,vagy általánosítva?-villantja meg száz wattos vigyorát.

-Ne forgasd ki a szavaimat,vili?

-Tudok egy jó helyet!-szólal meg hirtelen.-Kövess!-ezzel feltápászkodik az ágyról és megindul az ablak felé.

-Hova megyünk?-lépkedek mellé.

-Aki kiváncsi,hamar megöregszik.-mondja miközben az ablakkal szarakodik.

-Szar duma..-röhögök fel.

-Voiálá!-mutat az ablakra,amit sikerült kinyitnia.-Hölgyeké az elsőbbség.-ad utat nekem.

-Ja,csak azért,hogy bámulhasd a seggem,mi?-nevetek fel,miközben kimászok.

-Panoráma kilátás..-vigyorog elégedetten.

-Pasik..-ráztam meg a fejem nevetve.

Sikeresen átmásztunk az ablakon.

Olyan szabadság érzetem lett,hogy így az épületen kívül vagyunk..

-Oké,és most mi a terv?-kérdezem Rhydiem-től.

Egy létra szerűség felé biccentett,mely egyenesen a tetőre vezetett.

-Most komoly,másszak fel egy tűsarkúban?-kérem ki magamnak.

-Ahj,akkor dobd el!Ez csak egy cipő..

-Csak egy cipő?-kérdezem felháborodva.-Ez egy Louis Vuitton!Egy Louis Vuitton!

-Rádhagyom a hisztit,én léptem.-ezzel elkezdett felfelé mászni a létrán.

Durcásan lerángattam magamról a cipőm.

-Viszlát életem.-nyomtam egy puszit a fekete magassarkúmra,majd a fűbe dobtam és én is Rhydiem után eredtem.

Felértünk a tetőre.Mivel este van,alig látszik valami.Csak az udvaron lévő lámpák fénye pislákol.

Na meg persze világít a hold,és a csillagok.

-Eskü,ez gyönyörű.-telepedek le a tető széléhez,Rhydiem mellé.

-Egypárszor voltam már itt esténként.Hogy egyedül lehessek.Hogy kiengedjem a gőzt.-mondja az égboltot kémlelve.

-Hideg van..-húztam össze magam vacogva.

-Tessék.-terití a vállamra pulcsiját.

-Wow,milyen kedves valaki.-nevetek fel.

Most,hogy így nincs rajta pulcsi,jobbam szemügyre tudom venni a tetoválásait.

Megőrülök ÉrtedWhere stories live. Discover now