Megőrülök Érted

10. Káosz

Sietve mentem vissza a társalgóba.A székek már nem voltak körben,az apáca meg sehol.Ezek szerint vége ennek a bibliás faszságnak.

A szokásos kis kanapéhoz mentem.Rhydiem szokás szerint ott ült,csak most Jerome társaságában,kinek ömlik orrából a vér,szájából úgyszintén.

-Na hali srácok!-huppantam le közéjük.-Itt meg mi történt?-néztem Rhydiem-re,majd Jerome-ra.

-Összebalhéztunk.-mondta elégedetten Rhydiem.

-Oh ne már,bunyó volt és én lemaradtam!-biggyesztettem le számat.-Legalább had tudjam meg,min bunyóztatok össze.-kérdeztem mindkettőtől.

-Ez a csitri megint felhúzott.-biccentett Rhydiem az előbb említett Jerome felé.

-Te húztad fel magadat.-szólt közbe az emlegetett kis csitri.

-Na min,kíváncsi lettem skacok.-tapsikoltam törökülésben ülve a kanapén.

-Szokásos..-legyintett Rhydiem.

-Na,ez nem is igaz!-nézett gúnyosan Rhydiem-re Jerome.-Mondjuk el neki,nézd milyen kíváncsi.

-Én aztán nem mondom.Te mondhatod,de nagyon meg fogod bánni öcsipók.-felelte lazán Rhydiem.

-Nos igazából..-kezdte mondani nekem Jerome.-rajtad tört ki a balhé.

-Mi?!Ezt meg most,hogy érted?-néztem rájuk kérdőn.

-Elkezdett rólad beszélni,hogy milyen jó csaj vagy,ilyen szexi csajt még nem látott,rajong érted,megfektetne,és még sok más.-magyarázta Jerome helyett Rhydiem.

-Igen,és?-kérdeztem kíváncsian,várva a folytatást.

-Aztán ez a vadbarom elhalgatatott egy jó nagy gyomorszájon ütessél.Én pedig visszaütöttem,aztán elkezdtünk verekedni.-fejezte be a sztorit Jerome.

Nem mondtam semmit,csak pislogva meredtem járuk.

Rhydiem miért csinálhatta ezt?Szimplán csak utálja Jerome-ot,vagy...vagy az cseszte fel az agyát,hogy Jerome így áradozott rólam?
Na várjunk..Miért tenne ilyet ezért?Hisz nem jelentek neki sokat..Vagy talán mégis?

Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben megállás nélkül.

-Szóval rajtam verekedtetek össze?Milyen aranyos..-mondtam gúnyosan.

-Nem rajtad,csak felbaszta az agyamat ez az idióta vöröske..-morogta Rhydiem.

-Aha,azon basztad fel magadat,hogy vágyakozva beszéltem Tora-ról.-szólt bele Jerome is.

-Igaz ez?-néztem Rhydiem-re.

-Nem.-válaszolt egyből.

-Azt ne mond,hogy azért ütötted le Jerome-ot mert nem tudtál figyelni a biblia órára.-röhögtem.

Erre ő is felröhögött,de nem sokáig,mert aztán újra érzéstelen pofát vágott.

-Oh,Rhydiem,nem tetszik valami?Be fogsz pipulni és nekem is levágod pár ujjam?-kezdte cukkolni Jerome.

-A fejedet is szíves örömest levágnám..-húzta ördögi mosolyra száját Rhydiem.-Ja várj nem,sokkal jobbat tudok.-tapsikolt.-A csicskám leszel.

-Nem vagyok az a szolgalelkű tipus,ezt benézted.-röhögött örülve magának Jerome.

-Tudod Jerome,járhatsz rosszabbul is,mint az a fószer akinel levágtam az ujjait.-kezdett bele Rhydiem.Megszégyeníthetlek mindenki előtt.Várj,azt már megtettem.-röhögött úgy mint egy vérbeli pszichopata.