Megőrülök Érted

12. Gyerekes

A raktárban ülünk egymás mellett full beszívottan.

-Mikor kezdted el magad vagdosni?-kérdeztem Rhydiem-től,fejemet az előbb említett vállán pihentettem.

-Hat éves koromban,mikor kidobtak.Nézd,még mindig itt van az első vágás nyoma.-mutatta felém a csuklóját.-Gondolom te is jó korán elkezdted.

-Ja,egy konyhakéssel vágtam meg magam négy éves koromban.Kíváncsi voltam,hogyan fog spiruccelni a vér a karomból.Még korházba is kerültem,annyi vért vesztettem.Emlékszem mennyire örültem amikor megpillantottam a patakokban folyó véremet.

-Az már szent,hogy nem volt gyerekkorod!-röhögött Rhydiem.

-Baszd meg,te pedig az utcán nőttél fel,kvittek vagyunk.

Vihogva lepacsiztunk.

-Vissza kéne menni,mert a banyák ez kezdenek keresni.-tápástkodott fel nagynehezen Rhydiem.

-Ahj,segíts fel!-nyávogtam.

-Tudod mikor ribi.-röhögött a képembe.

-Naa,azt mondtad barik vagyunk!Légyszi!-vetettem be a tipikus szempilla rebegtetést.

-Na jó.-nyújtotta felém a kezét amit el is fogadtam.

Vihogva kibotorkáltunk a raktarból egyenesen a társalgóig.

**

Mikor odaértünk már rég vége volt az ebédnek.Az idő délután három körül járhat.

-Ti meg hol voltatok?-förmedt ránk rögtön egy apáca.

-Kezelésen voltunk.Én Dr.Harmon-nál,Rhydiem pedig Dr.Schwartz-nál.-rögtönöztem.

Mindketten vigyorogva néztünk az apácára,mint akik ártatlanok.

-Rendben.-mondta komolyan,majd elsétált.

A megszokott helyünkhöz mentünk,a kanapéhoz.Jerome már ott ült,mintha egész idáig ránk várt volna.

-Hol voltatok ennyi ideig?-kérdezte Jerome selytelmesen nézve ránk,mikor már leültünk.

-Dokinál.-vágta rá egyből Rhydiem.

-Aha,higgyem is el?-röhögött fel Jerome.

-Miből gondolod,hogy pont neked mondanánk el?-kérdezte lekezelően Rhydiem.

-Oh,netán mocskos dolgot csináltatok?-célozgatott perverz tekintettel Jerome.

-Megnyugodhatsz,nem.Nem feküdtünk le.-mondtam ki kereken.

-Én nyugodt vagyok.-vigyorgott irányomba Jerome.

-Szóval ha kijelentettem volna,hogy lefeküdtem Tora-val?most csöppet sem lennél féltékeny?-kérdezte Rhydiem visszafolytott röhögéssel.

Amolyan "na most mit lépsz" mosollyal néztem Jerome-ra.

-Valljuk be,lehet féltékeny lennék..Mert hát Tora elég jó csaj..-nézett rám megnyalva alsó ajkát.-Oh és Rhydiem!-fordul Rhydiem felé.-Ha le is feküdnél Tora-val,röhögnék,mert ő sokkal jobbat érdemel nálad.

Rhydiem hangos nevetésben tört ki.

-Nézz már magadra ember!-nézett végig röhögve Jerome-on.-És nézz rám.Azért van némi különbség.

-Akkor Tora!-fordult felém Jerome.-Kivel feküdnél le inkább közülünk?

-Ahj,srácok ez nevetséges ahogy már ezen is veszekedtek.Gyerekesek vagytok.-nevettem ki őket.

Erre elhallhattak.

-De Jerome gyerekesebb.-nyögte be Rhydiem a poén kedvéért.

-Mennem kell terápiára..-nézett az órára Jerome bosszúsan.-Még dumálunk!-köszön el tőlünk.

Mielőtt még elmenne,tekintete megállapodik rajtam.Hosszasan bámult,majd ment dolgára.

-De most tényleg te lefeküdnél velem?-fordult felém Rhydiem.

-Szakadj már le erről!-löktem oldalba.

-Naa csak kiváncsi vagyok.-lökött vissza.

-Én meg nem fogok erre válaszolni.Nem vagyok prüd,félre ne érts csak ez már..nevetség

-Naa Tora olyan gonosz vagy..-biggyesztette le száját.-Mond el,dugnál velem vagy sem?

-Tudod mit?Tesztelgess és jöjj rá magad.-azért a végére be kellett vetni a jó öreg kis kacsintást.

**

Hamar elment az idő,már hat óra körül járhatott.Egész jól elbeszélgettem Rhydiem-el.
Ma még dokihoz se kellett mennem,úgyhogy ez a nap kifejezetten jól alakul.

Egy apáca rontott be a közénk.

-Fürdés!Menjetek fürödni,sipirc!-kiabálta.

-Itt még fürödni is egy megszabott időben kell?-kérdeztem röhögve Rhydiem-től.

-Ja,ritkán tesznek kivételt.

Lassan a nép seregleni kezdett a fürdők felé.Természetesen volt külön női és férfi.

Ezt úgy kell elképzelni,hogy voltak zuhanyfülkék,csak épp nem volt zuhanyfüggöny.

Levetettem a ruháimat,felkontyoltam a hajamat és beálltam a zuhany alá.

Rálátás nyílt a többi fülkére amikben már voltak.

A legtöbben szégyenlősek,megszeppenve próbálják takargatni magukat.Én szerencsére nem vagyok az.Meg hát valljuk be..Itt nincsenek olyan jó alakú csajok mint én.Mindenki vagy dagadt,ragyás,kissé torzszülött meg ilyenek.

Megengedtem a csapot.Meleg víz nem volt,nem is vártam a legjobbat..

-Mi van muffosok ennyire szégyenlősek vagytok?-kérdeztem a tagoktól röhögve.

Semmi válasz,csak bambán meredtek rám.

-Miért bámultok,talán túl jól nézek ki?-kérdeztem nevetve.-Igen..-válaszoltam saját kérdésemre,ezzel növelve "piciny" egómat.

Gyorsan lezuhanyoztam mert a víz jéghideg,aztán kiléptem a fülkéből.

Megtörölköztem,felvettem még nem használt ruháimat.

Rákacsintottam a csajszikra,majd elhagytam a fürdőt.

Ahj,eltanultam Rhydiem-től ezt az idióta kacsingtatást..

Az apácák már a celláinkba (ami igazából szoba) tereltek minket.

Az ágyamon ülve a falon lévő órára pillantottam.Még csak fél hét van.Mi a rákot fogok itt egyedül csinálni?

Próbáltam elütni az időt.Kutattam a gardróbban,a személyes tárgyaimmal díszítgettem a szobát és újra kifestettem a körmeimet,mégpedig feketére.

Ezekkel sikerült elütni az időt,mert már este tizenegy óra van.

Eszembe jutott valami.

Lábujjhegyen az ajtóhoz osontam,kinéztem őrködnek-e.Párpillanat nem láttam se őröket,se apácákat.

Kisettenkedtem a sötét folyosóra.
Egy cellát kerestem,nagy nehezen megtaláltam,mivel az ajtóra ki van írva a beteg neve.

Megtaláltam a keresett cellát.Be is nyitottam.

-Hát te meg?-nézett rám meglepődve Rhydiem.

Az ágyon ült.Csak egy farmer van rajta,kidolgozott felső testét nem fedi semmilyen ruhadarab.

-Tudod,csak..Van egy pók a szobámban és nem tudok aludni.

-Szar kifogás!-röhögött.-Na,gyere,csüccs.-paskolta meg az ágyat.