Depi {M&M}

3. Az "új srác"

*Csörög az óra*
6:00
Fel öltöztem. Le mentem reggelizni. Apa sürgött-forgott a konyhában.
- Jó reggelt kicsim hogy aludtál?
- Neked is, hát aszthiszem jól. - mondtam.
- Palacsinta a reggeli. A kedvenced.
- Uh de jó! Köszi apa.
- Nincsmit kincsem. - nyomott egy puszit a homlokomra.
Meg ettem a palacsintákat majd mentem is a suliba. Kicsit jobb kedvem lett de ez nem változtatott sokat.
Mikor be értem a suliba egyből be mentem a terembe s le ültem a szokásos helyre.
- Jó reggelt. - köszönt a tanár. - Új tanulók érkeztek hozzánk! - mondta, majd intett nekik hogy be jöhetnek a terembe.
Két srác volt. Ugyanugy néztek ki avval az apró különbséggel hogy az egyiknek a szája szélén egy anya jegy volt.
- Ez a két ifjú Marcus és Martinus Gunnarsen.
A lányok már egyből össze súgtak ami láthatóan tetszett a két srácnak.
Le ültek a szabad helyekre. Az egyikük mellém ült le. Az osztályban mindenki kuncogott és borzongott.
Egy srác oda furdult a mellettem ülő fiúhoz: - Héj figyu, én a helyedben gyorsan el huznék onnan!
- De miért? - kérdezte Gunnarsen.
- Mert nem normáis a csaj! - ahogy ezt ki mondta egyből rá néztem ő meg elhallgatott.
Az óra csendben zajlott. De hát ez mind szép és jó volt addig amig egy cetlit nem csúsztatott a kezem alá.
Ez állt benne:
Martinus vagyok. Téged hogy hívnak?
Martinusra néztem de nem szóltam semmit, csak vissza adtam neki a papírt üresen.
- Szóval nem akarsz beszélgetni. - mondta halkan.
Rá néztem aztán vissza fordultam és könyvemet kezdtem el bújni.
Mikor haza felé mentem utánam futott.
- Várj már egy kicsit! - mondta.
- Minek? - mondtam suttogva.
- Szóval még sem vitte el a cica a nyelved! - mondta huncut vigyorral az arcán majd folytatta: - Mi a neved?
- Emma....igy megfelel???
- Igen Emm. - mondta.
Folytattam a sétát de ő követett.
- Mit akarsz tőlem? - nyitottam ki a szám.
- Barátkozni. - mondta kedvesen.
- Velem senki nem akar barátkozni! Te se akarj! Meg fogod bánni.
- Nem érdekel! - mondta, de szerencsémre apa pont erre jött s észre vett engem igy meg állt. Én be száltam a kocsiba. Martinus meg csak nézte ahogy elmegyek.