Depi {M&M}

9. Azt hiszem szeretem..

Hali itt a kövi rész! Jó olvasást!
♛♛♛♛♛♛♛♛♛♛♛♛♛♛♛♛♛♛♛♛♛

Másnap reggel Tinus mellett ébredtem, akinek a kezei szorosan körbe fonták a derekam. Nem mozdultam meg mert nem akartam fel ébreszteni. Olyan szépen s csendesen aludt. Felém fordult, de kezei még mindig szorosan engem fogtak. Basszus! Még álmában is engem szorongat?? Egy darabig néztem őt s hallgattam a szuszogását. Aztán a gyomrom erőteljesen korogni kezdett. Óvatosan le szedtem magamról kezeit majd a helyemre a takarót tettem. Az ajtót szép lassan ki nyitottam, majd be is csuktam. Le mentem a földszintre. Marcus a nappaliban ült s tévét nézett, kezében egy tányérral. A tányéron szendvicsek voltak. Le ültem mellé:

– Jó reggelt! – mondtam.

– Neked is. Kérsz? – nyújtotta felém a tányért.

– Igen, köszi.

– Martinus?

– Ő még alszik. – mondtam.

– Na és te hogy aludtál?

– Egész jól. – mondtam.

– Egész jól? Az nálad mégis mit jelent?

– Hát hogy ahhoz képest jól, hogy amilyen éjszakáim voltak mostanában. Na jó! Nagyon jól!

– Gondoltam. – mondta majd a lépcső felé fordult. – Jó reggelt tesó!

– Jó reggelt. – mondta a fiú kissé kómásan.

– Tetszik a hajad. – nevettem el magam.

– Te csak maradjál csendben a tiéd se jobb! 

Erre mindannyian el nevettük magunkat. Martinus pontosan mellettem foglalt helyet. Rám nézett s mosolygott. Mélyen bele néztünk egymás szemébe. Majd hirtelen el fordult s a tévét kezdte el bámulni. Mac a szeme sarkából lesett minket. Kicsit oldalba böktem Mac-et hogy figyelmeztessem hogy túl feltűnő volt. 
Az egész napot ott töltöttem náluk. Nagyon jól éreztem magam vele. Együtt Xbox-oztunk, majd ki mentünk focizni is. Késő délután volt már mikor meg látogattuk a szobáját. Mindketten az ágyon ültünk. 

– Hogy vagy? – mosolygott rám. 

– Elég jól! Sőt, ez volt az eddigi legjobb napom. – mondtam.

– Akkor jó. – mondta nyugodtan majd meg csókolt.

Csókja most is édes, s kellemes volt. Nyelve gyengéden játszott az enyémmel. Keze heges combomra csúszott. Eltávolodtam tőle, s kezét le vettem combomról.

– Tudhattam volna..

– Mi a baj? – kérdezte.

– Te is csak olyan vagy mint a többi! Te is csak azt akarod!

– Micsoda??? Ezt honnan veszed??

– Tudod te! – álltam fel az ágyról, s el indultam az ajtó felé.

– Nem hagyom hogy el menj! – mondta majd hátulról meg ölelt. – Nem akarok tőled semmi olyasmit! Meg értetted???

– Igen, de tudod... – csuklott meg a hangom – mindegy...

– Szeretnéd el mondani? – kérdezte.

Folytatásért nyomj egy vote-ot s kommentelj! ♡♔