Szerelem első látásra [YoonMin ff.] Befejezett

1.rész

*Jimin*

Egyik nap éjjel jöttem haza a melóból. Mivel messze van az otthonom ezért buszoznom kell mindíg. Épp valami kékhaju herceg mellett ülök. Nem tudom levenni a szememet róla olyan helyes. Úgy döntöttem megszólítom.

-Szia Jimin vagyok. Téged hogy hívnak? -kétdeztem az idegentől.

-Szia. Én Min Yoongi vagyok de szólíts csak Sugának. -a végén mosolygott egyet amibe elvesztem.

-Hahó! Itt vagy? -csettintgetett előttem.

-Igen csak elbambultam. -nevettem kínosan. Vajon észrevette hogy a száját néztem?

-Na én itt szállok le. Ki engedsz? -szedte össze a holmiait.

-Persze gyere csak! -felálltam pont a legrosszabb pillanatban ugyan is a busz pont kanyarodott és arcal teibe találtam a férfiasságát.

-Úristen ne haragudj! -hajolgattam.

-Mindegy de mostmár tényleg engedj!
-nevettet azzal a bomba szájával amire rácuppantam volna.. Álj miket beszélek? Nem vagyok én meleg! Mi van velem? Ahogy abbahagytam a gondolkodásomat észrevettem, hogy már le is szállt. Le akartam feküdni az ülésre de helyette a személyijére feküdtem.

-Itt a lehetőség, hogy újra találkozzak vele! -mondtam a kelleténél kicsit hangosabban és az egész busz engem nézett. Még a sofőr is..

*Yoongi*

Sajnos most buszoznom kell mert a kocsim szervízben. Szuper! Éppen felszállt egy irtó cuki fiúcska, olyan 23-24 év körül lehet. Pont mellém ült (az egész busz tele de mindegy).
Azon gondolkodtam hogy szólítsam meg de már beelőzött.

-Szia Jimin vagyok. Téged hogy hívnak? -szólalt meg angyali hangján.

-Szia. Én Min Yoongi vagyok de szólíts csak Sugának -mosolyogtam el a végét. A számat nézi. Azt hittem nem bírok magammal de szerencsére eszembe jutott Jenie. Csettintgettem előtte.

-Hahó! Itt vagy? -szólítgattam

-Igen csak elbambultam! -nevetett kínosan. Azt hiszi nem vettem észre hogy az ajkaimat csodálja.

-Na én itt szállok le. Ki engedsz? -kérdeztem tőle.

-Persze! Gyere csak! -fel állt a legroszzabbkor ugyanis a busz pont kanyarodotg és rám esett! Arcal a férfiasságomra. Itt támadom le ha nem húzok el gyorsan. felállt és hajolgatott mintha valami Isten lennék.

-Úristen ne haragudj. -hallatszott hangján a sajnálata ezért ne bíram tovább elkezdtem nevetni

-Mindegy de mostmár tényleg engedj  -basszus felállt a zászló. Nem hiszem el hogy ennyitől felizgultam. Szerencsére nem ide figyelt és nem látta. Észrevétlenül direket kicsúsztattam a zsebemből az ülésre a személyimet. Találkozni akarok még vele!