Szerelem első látásra [YoonMin ff.] Befejezett

17.rész Vége..

*Jimin*

Egy hét elteltével haza engedtek. Yoongi lesi minden kívánságomat. Ott segít ahol tud. Mára nem nagyon terveztünk semmit, de egy hivatlan vendég meggátolt benne. Ugyan is kopogtak az ajtón. Hogy az embernek nem lehet egy perc nyugta sem!

-Sziasztok! -köszönt Ji-ho.

-Szia! Mit keresel itt?! -tértem a lényegre. Most, hogy tudom ki igazából nem akarok társalogni vele.

-Csak meglátogatlak! Nem akarsz be engedni? -jött volna be, de a "megmentőm" megakadályozta.

-Nem, nem akar be engedni, és most jobban teszed ha eltakarodsz! Tud mindent te nyomorult! -csapta rá az ajtót. Indultunk fel az emeletre mikor az előző személy berúgta az ajtót. Én nagyon megilyedtem de ez Yoongin nem látszódott. Sőtt. Inkább mintha erre számított volna. Maga mögé rántott és hátrálni kezdett.

-Bármit is akarsz tenni, őt hagyd békén! -ordított rá szerelmem. Ji-ho csak nevetett, majd előhúzott egy pisztolyt. Én felsikítottam a félelemtől. Nem magamat hanem Yoongit féltem.

-Semmi baj Jimin. Most szépen menj fel a szobánkba és hívd a zsarukat! -mondta idegesen. Nem szertném itt hagyni de muszály. Ezért elengedem a kezét és futnék az emeletre de megtorpanok mikor egy lövést hallok. A golyó mellettem ment el pár centire.

-HA FEL MERED HÍVNI A RENDŐRÖKET ITT HELYBE MEGÖLLEK! -indult meg felém. Yoongi próbált megvédeni de Ji-ho rálőtt.. vagyis csak akart mert kikerülte a lövést

-NE! -rohantam hozzá. -Engem bánthatsz!! De őt hagyd békén! -értem szerelmem mellé és öleltem meg.

-Jimint szépen magammal viszem! Te meg tégy amit akarsz! -indult meg felém. Suga kigáncsolta azt a férget és így elesett kiejteve kezből fegyverét. Yoongi megragadt és fejbelőtte. Nem kelt onnan soha többé fel.

-Nem hagyom hogy bármi bajod essen. -kelt fel. Kezét a könnyekkel itatott arcomra tette és letörölte azokat. -Az életem árán is megvédelek! Mivel nem tudom mi lesz ennek a következménye, szeretnék kérdezni valamit. -halkult el. Felált és letérdelt elém. Tágra nyílt szemekkel követtem minden egyes mozdulatát. -Park Jimin.. -húzott elő pulcsija zsebéből egy kis dobozt. -Megtisztelne engem azzal ha végleg egybe kötnénk életünket? Park Jimin, hozzám jössz? -nyitotta fel a fekete dobozt amiben egy gyűrű volt. Heves bólogatás és sírógörcs közepette borultam nyakába.

-IGEN IGEN IGEN! Annyira szeretlek! -csókoltam meg amit egyből viszonzott. Nem tudom el hinni hogy Min Yoongi jegyese lettem. Elváltam tőle majd megragadta kezem. Kivette a gyűtűt és felhúzta ujjamra. Pontosan passzolt. Ujjabb könnyek gyűltek szemembe amit lecsókolgatott szerelmem.

-Akármennyire is kívánlak.. -nyalta meg száját. Most esett még csak le hogy nincs rajtam póló. -Most el kell tűnnünk mert Jennie bármikor betoppanhat. -megfogta kezem és felált. -Gyorsan pakold össze a legszügségesebb dolgainkat egy táskába én addig hívok egy taxit.
-bólintottam és rohantam fel.

Megragadtam a legnagyobb táskát és ruhákkal tömtem meg. A fürdőbe érve tusfürdőt, sampont fogápolási termékeket raktam egy neszeszerbe és úgy a táskába. Az egész testem remegett és úgy zakatolt a szívem, hogy azt hittem ott esek össze. Összehúztam a cipzárt és felvettem a vállamra. Lesieettem és Suga után a konyhába mentem. A pultnak támaszkodott és fejét fogta. Háta mögé mentem és magamhoz öleltem.

-Annyira sajnálom, hogy itt kell hagynod ezt a házat. -fordult meg ölelésemben.

-Amíg veled lehetek mindegy hol vagyok! -néztem szemébe mire ajkaimra tapadt. Seggembe markolva emelt fel. Derekára kulcsoltam lábaim. Ráültetet az asztalra csókunkat meg nem szakítva. Nyakamat lepte be csókjaival miket nem hagyhattam nyögések nélkül. Viszont nem kezdhetünk bele mert a taxis bármikor itt lehet.