Fekete és Vörös lángok

Team' Black Dragon

SooYun vagyok, egyszerű egyetemista. Ezen a héten értek véget a vizsgáim, barátnőim unszolására pedig éppen a tükör előtt állva húzom ki a szemem, mert feltett szándékuk elrángatni bulizni. Nem vagyok kifejezetten bulibajárós, sőt, inkább messze elkerülöm a night clubbokat, és bárokat. Megcsörren a telefonom, a kijelzőn pedig felvillan legjobb barátnőm, Seo neve. Sóhajtok egyet, majd felveszem. Már napok óta győzköd, hogy menjek vele.

-Igen, Seo?

-Na? Kész vagy már? 

-Igen, de nem tudom, jó ötlet-e ez... 

- Vége a vizsgáknak, neked is lazítanod kéne egy kicsit! Fél óra és ott vagyok! Ne merd meggondolni magad! 

-Jó... -ezzel kinyomom a telefont. Semmi kedvem a ma estéhez. Itthon maradhatnék filmezni, vagy olvasni. Vagy aludni... Igen, kétségkívül aludni akarok a leginkább. Míg ezen elmélkedem, a szekrény előtt, megint egy nagy dilemma elé kerülök. Mit vegyek fel? Végül (kb 20 perc és öt variáció felpróbálása után) egy fekete farmernél és egy crop topnál maradok (ez volt az első összeállítás is, de meg kellett nézni a másik 4-et). Telefonomra pillantok, és igazán meglepődök, mert nem gondoltam, hogy ennyi idő ment el erre. A készülék megcsörren, én pedig felveszem.

-Itt Seo! Beengedsz? 

-Pillanat! -lenyomom a telefont, majd az ajtóhoz szaladok. Kinyitom, és mögüle egy talpig csillámos Seo vigyorog rám. Színes hajában is van csillám, ami állítom még vagy egy hónapig ott is marad. 

-Nem is tudtam, hogy tudsz te így is kinézni, Yun! 

-Mintha egyébként apácának öltözve járkálnék... -forgatom meg szemeim.

-Jólvan na. 

-Te miért öltöztél csillámpóninak? -nézek végig újra szerelésén; egy bordó bakacson, egy fekete harisnyán, egy piros miniszoknyán egy teljes egészében csillogó, fekete toppon, és egy azon lévő fekete hálós felsőn. Ehhez kiegészítésként virít rózsaszín haja, és különösen színes sminkje. 

-Meeeeeeeeeert.... CSILLÁMPÓNI VAGYOOOOOK!!!!!! -igen ezt muszáj volt a fülembe sikítania. 

-Elemezzük még egymás kinézetét, vagy indulunk? -néz rám érdeklődve. 

-Indulhatunk. -kapom fel szürke Conversemet, majd felveszem a asztalról a kistáskát, amiben a fontosabb dolgaim vannak. Kilépünk a lakásból. Kulcsra zárom az ajtót, majd elindulok Seo után, aki máris futni kezdett. Bár fogalmam sincs miért. Buszra szálltunk, majd olyan 10 perc utazás után megérkeztünk.... fogalmam sincs hova. Seo biztos tudja. Vagy legalábbis remélem. 

-Gyere már, Yun! -húzott magával egy meglehetősen romosnak tűnő épület felé. 

-Komolyan ODA akarsz bevinni? -elég értetlen fejet vághattam, mert Seo elnevette magát. 

-Pontosan. Ne aggódj már, jó hely, mindenki ide jár. 

Belenyugszok, hogy nekem bizony be kell oda mennem. Legfeljebb hazamegyek. 

Kis sorban állás után be is jutunk. Még viszonylag korán van, nincsenek is sokan. A sarokban kiszúrok egy klikket, akik fölényes mosollyal az arcukon pásztázzák a terepet. Négyen vannak. kb 20 év körüliek. Seo meg azt szúrta ki, hogy őket nézem, és azonnal arrébb húzott. 

-Velük ne beszélj! Sőt, rájuk se nézz inkább! -kétségbeesett a hangja, amit nem nagyon tudok hova tenni.  

-Miért, kik ők? 

-Az ott Jae bandája. Fekete Sárkányoknak hívják magukat. Én is csak ennyit tudok, és te se akarj többet tudni. Csak ne keveredj bele a játékaikba, mert onnan senki nem fog tudni megmenteni. -és itt stílust váltott- Úúúúú! Nézd azt a srácot! Szerinted bejövök neki?