SMS szerelem / Befejezett/

64.

Matekon sajnos külön voltunk, de hamar lement ez az óra is.
Elméleten dolgozat volt, de láttam, hogy nemsok mindent tud, mert húsz perc után abbahagyta és nagyon ritkán írt.

Társadalom van és már megint nem jött be a tanár. Egész órán beszélgettünk, meg én tanultam általánosra élelmiszerre, mert írunk, de szinte inkább beszélgettem a többiekkel.

-Veletek leszünk németen - álltam meg a Noel előtt.

-Hogy hogy? - nézett rám.

-Nincs a tanárunk, de reggel már mondtam.

-Tényleg, már emlékszem - jutott eszébe, hogy mit mondtam neki reggel.

Utáltam ezt az órát. Olyan a tanáruk, mintha direkt ordítana minden második mondata után. Nagyon nem tetszett nekem az óra, de látta rajtam a Noel, hogy... na ez van. Annyi tetszett, hogy az én barátom jelentett és szinte végig engem nézett és én is őt a szemkontaktust tartva.

-Ez nálatok mindig így megy? mármint a németóra? - kérdeztem a Kittit az óra után.

-Igen, de a legjobb az egészben, hogy a Bia mindig alszik az órán - nevettünk fel egyszerre.

-Nem vicces, ez teljesen igaz - mondta az említett személy.

-És legalább jót alszol abban a pár percben? - kérdeztem még mindig nevetve.

-Én? Teljes mértékben.

Az utolsó óránkon is dolgozatot írtunk ami azért nem jó, mert mégis csak az utolsó óránk volt. De annak ellenére is, hogy próbáltuk meggyőzni, hogy nem mára ígérte a dolgozatot mégis megíratta velünk a szemét tanár. De a pozitív dolog az egészben, hogy kicsengő előtt negyed órával hazaengedett minket.

Egyből indultunk haza hozzám. Már teljesen megszokott, hogy nálam van estig és csak hét  óra fele megy haza. Remélem ezt a szokását megtartja és egyszer majd azért jön hozzám haza, mert hozzám költözik. De erre még várhatok egy darabig szerintem. 

Hazaérve, mint mindig táskáinkat felvittük a szobámba. Én egyből kiterültem az ágyon, mert valamennyire elfáradtam a mai napon. Lehet, hogy alig volt óránk, de mindig elfáradok, ha nem alszom ki magamat.  A Noel  is követte cselekedetemet és lefeküdt mellém.

Három óráig néma csendben feküdtünk az ágyon. Feküdtünk volna mi tovább is, de a csengő megszólalt.

-Gyere le velem ajtót nyitni - fordultam a Noel felé.

-Egyedül nem tudod kinyitni? - feküdt még mindig az ágyon.

-De, de gyere velem. Hátha elrabolnak.

-Na azt nem szeretném - ült fel és ölelt meg.

-Gyere menjünk, már valaki nagyon be akar jönni.

Lementünk a földszintre, a Noel ment a nappaliba és én meg mentem ajtót nyitni.

-Szia. Segíthetek? - nyitottam ki az ajtót és nálam  kb.egy évvel idősebb srác állt ott. Majd nem úgy nézett ki, mint én csak fiúba és másfél-két fejjel magasabb, ja meg idősebb is.