SMS szerelem / Befejezett/

50.

Nagymamámék háza előtt leparkolva fellélegeztem, hogy épségben ideértünk és reménykedve, hogy anyámék nincsenek most itt és nem is lesznek.

-Jól vagy? - állt meg mellettem a Noel, mert az autóból már kiszálltam, de még nem indultam el és már a táskáinkat is kivettük.

-Persze csak furcsa három hónap után itt lenni. Három hónapja nem voltam itt.

-Nyugi, itt vagyok veled. Tudod együtt mindent megoldunk - lehelt csókot ajkaimra.

-Rendben, menjünk - vettem mély levegőt és kézenfogva indultunk el az ajtóhoz.

-Sziasztok - nyitottam be a házba.

-Sziasztok drágáim - jött ki a nagymamám és utána a nagypapám - Milyen utatok volt? - kérdezte az utóbbi.

-Jó - válaszoltam szűkszavúan - Had mutassam be a barátomat. Noel ők a nagyszüleim.

-Megyer Noel -fogott kezet a megszülőkkel.

Egész jól megismerték egymást és ahogy nézem elfogadták őt úgy ahogy van.

-Ha nem gond mi fölmennénk a szobámba, fáradtak vagyunk.

-Persze menjetek csak - engedett el minket mamám.

-Jó éjszakát - köszöntünk el és indultunk fel aludni.

Semmi nem változott a szobámba csak a ruháim vannak az szekrényben, mert direkt hagytam itt is, hogy legyen, de én mindig hozok csak nem tudom, hogy miért, ha amúgy is van itt, de akkor így már mindegy.

Elmentünk egymás után fürödni és utána megágyazva feküdtünk be az ágyba.

-Szia Liza - köszönt a Kitti, mert ő így gondolta, hogy most felhív.

-Szia. Miújság van otthon? - kérdeztem közben a Noel fejét simogatva, mert én ültem az ágyon, ő feküdt és feje az ölemben volt.

-Semmi érdekes. És a nagyvárosban?

-Még nem tudjuk. Holnap megyünk majd sétálni egyet.

-Aztán el ne hagyd őt - nevetett.

-Nem szeretném őt elhagyni - erre a kijelentésemre felnézett rám a telefonjából, de tovább simogattam utalva arra, hogy majd elmondom, hogy miről is van szó.

-Ne is. Nem lenne a Márknak haverja.

-Az is igaz. De itt lennénk neki mi - cukkolom egy kicsit barátnőmet - Na nem történt amúgy ma sem semmi?

-Köztünk? Nem. Ma is csak beszélgettünk, de nem nagyon volt valami érdekes. Jó neked, hogy ott van veled a Noel. Remélem mindig vigyázni fog rád.

-Abban biztos lehetsz.

Még egy kicsit beszélgettünk majd leraktuk, mert mind a ketten nagyon fáradtak vagyunk.

-Miért nem akarsz elhagyni? - megint a hirtelen kérdése a barátomnak.

-Hogy, ha holnap megyünk sétálni akkor el ne hagyjuk egymást, mert hogy mégis csak a nagyvárosban vagyunk. Ja és üzeni a Kitti, hogy nagyon vigyázz rám.

-Abban biztos lehet.

Feküdtem le mellé, de egyből ajkamra tapadt. Nem mondom azt, hogy faltuk egymás ajkát, mert nem. Lassú, érzéki csók volt.

-Jó éjt Szerelmem - húzott közelebb magához.

-Jó éjt Életem - bújtam közelebb hozzá.

Hosszú nap van a hátunk mögött, de ekkor még nem tudtam, hogy holnap olyan személyekkel fogunk találkozni akiket a hátam közepére sem kívánok.