SMS szerelem / Befejezett/

53.

Fél kettőig pihentem, de utána felkeltem. A Noel drágám bealudt így még egy kicsit hagyom pihenni.

Elmentem átöltözni, hogy rám ne keljen várni, ha felkeltem és indulunk a városba. Átöltöztem, táskámba elraktam a pénztárcámat, irataimat és még egy-két dolgot ami kelhet nekem a városban.

-Jó reggelt!!! - pusziltam meg az én még alvó barátomat és arcát kezdtem el simogatni.

-Mennyi az idő? - ébredezett.

-Lassan három óra.

-Akkor megyünk a városba? - csodálkozok, hogy már menni akar.

-Igen, amint felöltözöl mehetünk.

Többször nem is kellett neki mondani. Felkelt, indult öltözni és a holmiját összeszedni. Negyed négykor már az ajtóban állt, készen.

-Sétálunk? - néztem rá.

-Aha. Nem árt neked - kezdett el nevetni.

-Mit mondtál? - nevettem és közeledtem felé.

-Semmit - akart menekülni, de nem tudott.

-Szerencséd, hogy szeretlek - áltam elé és lábujjhegyre állva megcsókoltam.

-Tudtam, hogy nem tudnál bántani.

-Nem - ráztam meg a fejemet - Mama elmentünk a városba. Majd jövünk - kiáltottam és a választ meg sem várva léptünk ki a lakásból.

Ujjainkat összefonva sétáltunk Budapest utcáin. Régen voltam itt, de annyira nem is hiányzott ez a zaj, a nagy forgalom és a hasonló dolgok. Boldog vagyok és nekem jelen pillanatban nem kell több. Velem van a barátom így nagy gond nem történhet.

-De jó - álltam meg egy bolt kirakata előtt. Imádom a fullcapeket, de soha ne tudtam magamnak venni.

-Kéred? - állt meg mellettem a Noel.

-Nem kell. Csak tudod, hogy szeretem őket és ez most megtetszett.

-Ha annyira szeretnéd megveszem neked - erősködött.

-Nem kell. Menjünk inkább tovább.

Többet nem kellett mondanom ugyan úgy kézenfogva sétáltunk tovább. Elmentünk a Hősök terére ahol hétvégéhez képest nincsenek sokan. Máskor, ha erre járok eléggé sokan vannak, de most nem.

Innen elsétáltunk a Deák térre ahol egy kisebb vásár volt és itt kezdődött a baj, amint megláttam a "szüleimet". Már sajnos messziről kiszúrtam őket, mert kitűntek a tömegből. A drága cuccaikkal. Nekem is mindig megvették a legjobb, legújabb dolgokat, de nem nagyon érdekelt.

-Mi a baj? - nézett rám a Noel. Amint megláttam a "szüleimet" jobban szorítottam szegénynek a kezét, ezért kérdezte.

-A szüleim előttünk vannak - néztem fel.

Természetesen elsétáltunk egymás mellett és nem szólítottak le. Sokat változtam mióta nem élek és nem találkoztam velük.
Frufrut vágattam így most jobb oldalra van fufrum. A hajam azóta hosszabb és szemüveg van most rajtam. De csak olyan amiben nem a rendes lencse van, hanem üveg így a szemememt sem bántja. A lényeg, hogy szemüveg van rajtam amiben nincs lencse.