Barátság vagy esetleg?

6.fejezet

/egy hét múlva Jázmin szemszöge\
Egy jó ideje nem beszéltem Vivivel ,és ez kicsit elszomorít.Szeretnék vele lenni , azt akarom hogy nézzen rán , hogy beszéljen hozzám mint régen /itt kicsit elpigyredtem/. Épp az iskola padba ültem mikor a tanár felszólít persze semmire se figyeltem.
- Jázmin el tudnád mondani mi volt az utolsó mondatom?
- Ja csak az persze " Jázmin el tudnád mondani mi volt az utolsó mondatom?"
- Ez nem vall rád Jázmin ,és ezért írni fogok a szüleidnek plusz óra után az irodámba akarlak látni.
- De-de
- Semmi de. Óra végén az irodámba
Szuper. Gondoltam magamba. Ahj Vivi ez miattad van.
- Vivi miért hagytál el?
- Hogy mit mondott? (Mi? Hangosan gondolgodttam? )
- Ki hagyott el Jázmin?
- Senki! / Vágtam rá/
Hála istennek ez után lenyugodott és folytatta az órát , bár a többiek továbra is rám-rám pillantottak. Kis idő mulva vége is lett az órának és hát be kellet mennem Anita-tához a matek tanárom hoz. Lassan az ajtója elé értem és kopogtam , mikor peléptem egy egész szép kis iroda fogadott , balra szekrények sok könyvel jobra egy vitrin ahol szebnél szebb szobrok pihentek , középen egy asztal ahol ott ül ő.
- Szia Jázmin foglaj helyet
- Szi-Jó napot ( mi? Zavarba vagyok?)
- Nyugottan tegezz
- Miért hívo-hívtál?
- Hát. Mostanába kicsit szomrú vagy. Mi a baj?
Oda ült az asztalra pont elém.
- Semmi. Komolyan.
- Nem hiszem /megsimította az arcom/
- Elmondod?
- Ne-nekem órára kell mennem!!!/próbáltam menekülni\
- Nem kell ! /Ekkor megfogta a karom és lefogott , aztán hozzá nyomott falhoz.
- Mi a fenét csinál?!?!?!
- Amit már rég óta meg akartam tenni / ekkor elkezedett fogdosni/- HAGYON BÉKÉN !?!?! /már kiabáltam/
Hirtelen Vivi ront be az ajtón és Anitának esik.
- Engedd el ribanc /csak folyamatosan ütötte és ütötte /
- Megérteded? /Végre abba hagyta/
- Jól vagy? Jázmin
- Aha. Csak mikor a falhoz nyomott a fel sértette a szám kicsit de jól./ erre még idegeseb lett és egy hatalnasatt rugott a nőbe , úgy hogy az a falnak repült/
- Biztos hogy jól vagy? /Kérdezte aggodalmasan /
- Persze. Minden rendbe. Minden, rózsás /az utolsó szónál elcsuklott hangom és folyni keztek könnyeim/
Ekkor karjai közé zárt , ott le is nyugodtam  ahogy nyakába hajtom a felyem.
- Hány órád lesz még?/kérdezte kicsi izgalommal/
- Öhm... Ez volt az utolsó
- Akkor most kivételesen mehetünk együtt haza? / Itt kicsit félve kédezte meg.
- Hát öhm tudod jöhet még... öhm  valaki? Melindának hívják.
Mihelyst ezt kimondtam elengedett.
- Nem tudok
- Nem tudsz?
- Eszembe jutott hogy mégse tudok jönni. Bocsi .
Mind ezt könnyes szemmel mondta végig , és én eközbe azon gondolkodtam hogy biztos Melinda a baja. Talán ha megismerné.
- Suli után ott fogok várni a buszmegélóban , gyere el!
- Mi? De hát mondtam hogy ne...
- De eljösz. Muszáj /Az utolsó szónál megfogtam a vállait/
Miután ezt komondtam rögtön elszaladtam.
Egy fél óra mulva ott vártam Melindával együtt. Egy kis odő mulva láttam őt a távolba. Persze ő rögtön ment volna tovább mikor meglátta Melindát de én megfogtam a kezét .
- Nézd nem akarok.....
- Itt nem ez a lényeg , ha sosem ismered meg akkor mindig is utálni fogod?
/Vivi szemszöge/
- Ez volt a terv.
- Utálatos /mikor ezt kimondta neki lökött Melindának/
- Öhm szia. Te vagy akkor Vivien?
- Hát , igen
- Bocsánat hogy enyire idegesítelek.
- Semmi baj én sajnálom inkább.
- Amúgy rólad halottam dolgokat.
- Egész pontosan mit? (Ajaj félek)
- Hát hogy te leszb...../fénysebességel foktam be a száját/
- Kerelek, ne /és ekkor kicsit oldalra döntöttem a fejem, pont Jázmin felé és elvettem a kezem a szájától/
Elmosolyodott és csak anyit mondott
- Megértem
Melindával még sokáig besztélgettünk , bevallom élveztem a társaságát jó fej lány. Másnap úgy ébredtem hogy megpinyent a telefonom. Ő volt az épp ismerősnek jelölt persze én rögtön vissza jelöltem.
- szia
- szia miujság?
- most keltem
- szintén
- mára mi a terved? /ezt mikor mekérdezte, összehúzódtam /
- nincs
- szuper. akkor akarsz találkozni?
- persze szivesen
- remek akkor 10 órakor a suli előt?
- oké ott leszek
Csak ekkor eszméltem fel hogy mit mondta , és az id belém nyilat hogy ( MIT VEGYEK FEL!?!?)